Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Impressziók - Révész Emese: Változatok a "Nagy Semmi"-ra. Csók István Balaton-képei
388 . IMPRESSZIÓK / XX RÉVÉSZ EMESE: VÁLTOZATOK A „NAGY SEMMI " - R XX.9. Bory Jenő emlékplakettje; felirata: „Csók István a Képzőművészeti Főiskola rektora, 1923-1925", az 1920-as évek második fele (SZIKM) XX.10. A szemközti oldalon: Csók István portréfotója egyik Balaton-képe előtt (SZIKM) 1 Tábori 1943; Újraközölve: Világosi Hírmondó, 2006. októberi melléklet: http://www.balatonvilagos.hu/hirmondo/06-11 m.pdf, letöltés dátuma: 2012.07.03. 2 „Nagybátyám, aki professzor volt Debrecenben, vásárolt Aligán telket és épített villát, - amelyik most Szüllő Gézáé - aztán pedig meghitt, hogy nézzem meg, mielőtt Párizsba utazom. Akkor festettem meg a nagybátyámat, úgy hogy arcképének háttere a Balaton volt. Nem akarom frázisokkal jellemezni, hogy mennyire megtetszett a tó. Amikor Párizsból nyárra hazatértem, a feleségem sietett a Balatonra és közvetlenül a parton bérelt villa-lakást. Megkezdtem a Balaton figyelését és festését." Uo. 3 Nagybátyám képmása. Olaj, vászon, 80x65 cm, j. b. l.:„Balatonaliga 1909", j. b. f.:„Dr. Öreg János kedves nagybátyámnak"; Öreg János (Pátka, 1838 - Debrecen, 1911) jeles teológus, filozófus, pedagógiai szakíró. 1874 és 1880 között a nagykőrösi gimnáziumban tanított, majd 1884- től a debreceni főgimnázium tanára, később a kollégium akadémiai tagozatának filozófiatanára volt. 4 2004. július 19-én készült interjú Kovenczné Zsinka Sárával. Valamint: uő: A lelked fele a lelkem fele. Balatoni Kurír, 1939. márc. 23.; Újraközölve: Világosi Hírmondó, 2006. októberi melléklet. http://www.balatonvilagos.hu/hirmondo/06-10m.pdf, letöltés dátuma: 2012. 07. 02; Zsinka Sára Züzü jó barátnője volt. 5 Aliga-fürdőtelepet 1907-ben törzskönyvezték Balatonaliga néven. A település ma Balatonvilágos része. 6 Tábori 1943 71911 Budapest, kát. 111. (Balaton, olajf., eladó). 1914-es műcsarnoki önálló tárlatán még csak három balatoni tájképe szerepelt, köztük egy 1909-re datált Szivárvány című. 81915 Ernst Múzeum: Hullámok, Balaton-part, Rálátás a Balatonra, Szél a lombok között, Balaton, Balaton partján; 1917 Ernst Múzeum: Közelgő vihar, Akarattyaipart, Balaton Aligánál, Balatoni part, Felszálló köd. 9 Lázár Béla: [Bevezető]. In: Magyar mesterek harmadik csoportkiállítása. Az Ernst-Múzeum kiállításai XXIV. Ernst Múzeum, Budapest, 1917.4-5; N. n.: Csoportkiállítás az Ernst-Múzeum ban. Művészet, 14. évf. 1915.9. sz. 470;„Balatonról festett képei a mélységes természetimádás, éles festői látás értékes eredményei. A problémák egész tömegét veti fel egy-egy tanulmányán és Szinyeinek ugyané témájú képei alapján adódó összehasonlítás az ő javára billenti a mérleget." Bálint Aladár: Az Ernst Múzeum csoportkiállítása. Nyugat, 1917.3. sz. 68; Lázár Béla: [Bevezető] In: Magyar mesterek második csoportkiállítása. Az Ernst-Múzeum kiállításai XVIII. Ernst Múzeum, Budapest, 1915.4-5. 10 Déry Béla: A Balaton a magyar „Holt tenger". In: A Balatoni Társaság irodalmi-, művészeti- és tudományos egyesület által rendezett Első Balatoni Kiállítás katalógusa. Nemzeti Szalon, Budapest, 1922. 3. "Tábori Kornél - Tóth Lajos - Zákonyi Ferenc: A Balaton dicsérete. Balatonfüred, 1999.101. 12 Wlassics Tibor arcképe. Olaj, vászon, 86,5x80 cm. j. b. I.: „Csók I. Bpest 911 ". MNG, Itsz: 4660; Wlassics Tibor (1883-1931) báró Wlassics Gyula miniszter fia és ifj. Wlassics Gyula művelődéspolitikus testvére. 13 Wlassics Tibor: Csók István. Budapesti Hírlap, 1914. febr. 15. 14 Wlassics Tibor: Világok tusáján... 1914-1915. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1916. 15 Csók - épp kiemelt pozíciója miatt - nem volt állandó kiállítója a Társaság tárlatainak. A II. (1924) és V. (1933) kiállításokon szerepelt néhány Balaton-képével. 16 1923 Christiania, 1926 Brüsszel, 1928 Göteborg, 1929 Nürnberg, 1932 Pittsburgh, 1934 Velence, 1937 Oslo. 17 Lukács Károly: A Balaton. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1931. 42. 18 Keresztury Dezső: A Balaton kulturális világa. In: A festői Balaton. M. Kir. Balatoni Intéző Bizottság, 1942. 32; Aligán a villanyt csak 1935-ben vezették be. 19 N. n.: Csók István. [Hírek] Magyar írás, 5. évf. 1925.4. sz. 62; Kézdi-Kovács László: A Szinyei-Merse Pál Társaság a Nemzeti Szalonban. Pesti Hírlap, 1933. nov. 19; Ybl Ervin: Csók István jubiláris kiállítása. Budapesti Hírlap, 1935. jan. 6., 18; Lázár Béla: Csók István. In: Csók István, Magyar- Mannheimer Gusztáv, Zádor István festőművészek és Szentgyörgyi István szobrászművész gyűjteményes kiállítása. Az Ernst-Muzeum kiállításai. LXXV. Ernst Múzeum, Budapest, 1925.15-17. 20 1928 Ernst Múzeum: Balatoni hangulat, Viharos Balaton, A zöld Balaton, Naplemente, Rózsaújjú hajnal, Aranyhíd a Balatonon, Eső a Balatonon, Fölszálló köd a Balatonon. 21 Elek Artúr: Csók és Márffy. Nyugat, 1928.3. sz. 87-88. 22„Megkezdtem a Balaton figyelését és festését. Egyszer csak a Balaton partján járkálva, látom, hogy valaki pingál ott. Glatter volt, aki valami különös borongó módon ezt mondotta: »Szeretném lepingálni ezt a nagy semmit, de nem tudom megfogni! Nehéz szóval kifejezni azt, ami olykor a Balatonon elém tárul ott a legnagyobb távlatában.« Később én ugyanarról a helyről festettem le a Balatont s ez lett a címe: »A nagy semmi«."Tábori 1943; Ugyanezt az anekdotát Id. még: Tóbiás 1965.9. 23 1907-ben az Őszi Szalonról Fülep Lajosnak írt levelében kiemelte Renoir-t, Vallotont, ill. Sisley és Manet munkáit. Ld. Csók Fülepnek, Párizs, 1907. márc. 26., MTAK. In: Fülep 1990. 72-73., valamint: Csók 1945. 101. 24 Rachman, Carla: Monet. Paidon Press, London, 1997.292. 25 Földi Eszter: Monet és barátainak fogadtatása Magyarországon 1895 után. Szemelvények a francia impresszionizmus magyarországi recepciójából. In: Monet és barátai. Geskó Judit (szerk.) Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2003.42-59. 26 Idézi: Thomson, Belinda: Impreszszionizmus. Gyökerek, megvalósulás, fogadtatás. Glória, Budapest, 2006. 250. 27 Tükör, 1934. júl. 9. 28 Tábori 1943 29 Herman Lipót: Csók István műtermében (Művészek munka közben). Pesti Napló, 1931. dec. 25., 293. sz. 68; Egyik strandképén (kát. 115.) a napozókat már műteremben beállított modellek után festi. 30 Lóránth 1944.40. 31 Ybl 1935; Ugyanez a szöveg megjelent még: Ybl 1935b Magyar Művészet XX.9.
