Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Impressziók - Révész Emese: Változatok a "Nagy Semmi"-ra. Csók István Balaton-képei
IMPRESSZIÓK / XX. RÉVÉSZ EMESE: VÁLTOZATOK A „NAGY SEMMI "-RE 387 I XX.5.), teátrális történésekkel (Szivárvány a Balaton felett, kát. 123.). Ezzel párhuzamosan visszatér a partvidék ábrázolásához, és a drámaibb modusnak megfelelően ekkor választja a 19. századi látképekről ismerős akarattyai magas löszfalat vagy a meredek aligai marhalejárót témaként, (kát. 122.). Hetvenéves korában, 1935-ben a jubileumi kiállításán bemutatott Balaton-ciklusa általános elismerést kelt. Ybl Ervin a 37 festmény állami megvásárlását és egyben tartását javasolja. Többekkel együtt ő is úgy vélte, hogy a Balaton-képek Csók egész festészetének kiteljesedését hozzák:„Szinte természetes, hogy a festőiségben való tökéletes feloldás a balatoni sorozatban kulminál. Itt nincs semmi határozott forma, csak víz és lég; változó színjátékaiknak Csók tökéletes szabadsággal áldozhatott. Eltűnik a figurális motívum, amelynek formáit, rajzát, szerkezetét színekkel is éreztetni kell, egyedül valeurérzéke, a színbenyomások finomságainak értékelése, viszszaadása jut szóhoz, akárcsak Turnéméi, Whistlernél és Monetnél, akik életük végén szintén ilyen színszimfóniákat festettek. Eleinte a tópart sziklái, lankái rákerültek a vászonra, de később csak a hullámos vízfelületet festi a ráboruló felhős égbolttal. Megannyi változatai a színélményeknek a csendes borulattól a villámokat ontó viharokig, a tajtékzó hullámverésig, vagy a vérvörös alkonyig, mikor a felhők bíborban égnek."31 XX.8. Villámlás a Balatonon, 1930 körül (mgt.) XX.8.
