Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Impressziók - Révész Emese: Változatok a "Nagy Semmi"-ra. Csók István Balaton-képei
IMPRESSZIÓK / XX. RÉVÉSZ EMESE: VÁLTOZATOK A „NAGY SEMMI "-RE 385 A Társaság működése kétségtelenül része volt annak a kitüntetett figyelemnek, ami a két háború között a Balatont övezte.„A balatoni villák száma az 1921 -i 1960-ról hat év múlva 3236- ra, 1937-ben 6823-ra emelkedett. 1941 tavaszán már közel 8000 magánvilla s száznál több jóléti intézmény üdülőháza hívogatta a Balatonpartra a magyar tenger szerelmeseit" - összegezte a fellendülés számszerű eredményeit Lukács Károly 1931-ben.17 Mindennek köszönhetően a Balaton a harmincas évekre divatos nyaralóhellyé vált, társasági események és kulturális rendezvények kedvelt célpontjává. Igaz, mindezen belül Aliga nem tartozott a legfelkapottabb helyek közé: „keskeny, elrejtett villasorán zárkózott, magánosságot kedvelő családok helyezkednek el" - írta még 1942-ben is Keresztury Dezső.18 A két háború között Csók Istvánhoz hasonlóan számos művész figyelme fordult a Balaton felé. Egykori nagybányai társai közül egyedül Iványi-Grünwald Béla hódolt a Balatonnak. 1919- től a déli parton, Szemesen és Lellén festette oldott, atmoszférikus hatásokra érzékeny képeit. A harmincas években Csók egyik legkedvesebb tanítványa, Cserepes István is gyakran választotta témájául a tavat, mesteréhez sok tekintetben hasonló motívumokkal és festői látásmóddal. A tóhoz kötődő legfontosabb életmű azonban Egry Józsefé, aki Csókkal egy időben, de az északi part párás tüneményeit festi. Képein a Balaton csodás eseményeknek helyet adó mitikus térré lényegül át: hol Káin és Ábel biblikus ősbűne játszódik le a partján, hol Szent Kristóf gázol a kisdeddel vizében. Vele összevetve tűnik csak fel, hogy Csók Balaton-képei nélkülözik Egry tájképeinek mélyre ható spiritualitását, számára a látvány elsődlegesen fény-szín jelenség, alkotója a testetlen köd, pára, fény: ezek a képtér autonóm összetevői. Csók„Balaton-portréin"soha nincs jelen emberi alak, vásznán nem szerepel ember lakta táj, így a vitorlások, csónakok sem jellemző motívumai. A vízhez kötődő képek időtlen zónában léteznek, a víz arculatának formálói az évmilliók óta változatlan őselemek: a villámlás vagy vihar. Az ezekkel párhuzamosan festett strandképeken ugyanakkor a nyaralók nagyon is hétköznapi és jelenkori hedonizmussal élvezik a vízpart adományait. Mitikus tér-időben jelenik meg viszont a tó Csók nagy szimbolista kompozícióin. A Vámpírok érzéki bűntette a tó festői háttere előtt zajlik, majd a Schiffer-villa pannója (kát. 93.) és a Mulató társaság pávával (kát. 94.) árkádikus látomásainak színtere ugyancsak a Balaton pompás panorámája. A Balaton felfedezése egybeesett Csók festészetének oldottabbá válásával. A húszas években festett művek már nélkülözik a„forradalmi évtized"vad színorgiáit, expresszív színkísérleteit. Vékonyan festett, olykor porcelános simaságú képfelületein a festő egyre inkább a kifinomult színharmóniákat kutatja. A kortárs kritika találóan Velazquez művészetével és a rokokó piktúrával rokonította ekkor készült műveit.19 A Balaton is ekkor vált festészetének egyik fő témájává, általa bontakozott ki legteljesebben oldott festőisége. A partszakasz táji elemei elmaradtak kompozícióiról, hogy átadják helyüket a víztükör testetlen, illanó természeti tüneményeinek. A kiállított művek címei is jól jelzik, hogy Csókot mindinkább az atmoszférikus jelenségek képpé formálása érdekelte. Konkrét látványelemek helyett hangulatokat, színharmóniákat, égi káprázatokat ragadott meg: a„rózsaujjú hajnalt", a fölszálló ködöt vagy a naplemente aranyhídját.20 (kát. 116-118.) Balaton-képeinek légies absztrakcióját a ciklus első, 1928-as bemutatóját követően a kortárs kritika is nagyra értékelte. Elek Artúr így méltatta új Balaton-képeit a Nyugatban:„És minden, ami mesterség: a színek összemosása, lágy elomlatása a vásznon, az ecsetnyomok feloldása a színben, a színfoltok balanceroztatása és olyan árnyalati összehangolása, amely magában is egységes hatásúvá teszi a sokat, - minden, ami a festésben mesterség, mesterségfölöttien mesterivé fejlődött művészetében. A rajzos motívumok mintha egyre kevésbé érdekelnék. Nem ritkán az abszolút festőivel próbálkozik, olyan tárgyakkal, amelyeknek nincsen rajzzal követhető vázuk, a testetlen levegőéggel, a testetlen vízzel. Elogyan festi meg a Balaton színjátékát alkonyatban, viharban! A művészetnek mekkora kultúrája, micsoda kifinomodott érzékenység és megérzékítő képesség!"21 Az„abszolút festői" legtisztább példáit 1930 körül festette Csók. Ekkor készült műveinek kizárólagos szereplője a távoli horizonton érintkező víztükör és égbolt, olykor türkizes, máskor rózsás vagy borongós szürkészöld szín-XX.5. XX.4. Auguste Renoir: Berneval-i tengerpart, 1879 XX.5. Hullámzó Balaton (repr. Magyar Művészet, 1935)
