Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Pályakép - Molnár Eszter Edina: Csók István retrospektív alkotói imászépítése. Önéletírás az útkeresés éveiről
PÁLYAKÉP / II. MOLNÁR ESZTER EDINA: CSŐK ISTVÁN RETROSPEKTIV ALKOTÓI IMÁZSÉPÍTÉSE 35 önmagát": a Báthoryt és az Úrvacsorát. Míg az előbbi mellékalakjainak nem megfelelő színvonala csak még jobban elkedvetlenítette (ezúttal Löfftz iskolájának„rettenetes lelki béklyóit"okolja az egykori kudarcért), az utóbbi lehetséges képtárgyak hosszú sorátjuttatta eszébe:„A magyarföld, a magyar munka, a magyar nép apotheozisa ez, hozzá megannyi kép, mely csak megfestésre vár."41 Memorandumban anyagi támogatásért fordult a kultuszminiszterhez, cserébe a magyar stílus megteremtéséhez való hozzájárulását ajánlotta fel. Az elutasító válasz ellenére a Keresztelő Őcsénybennel (kát. 43.) és a Mézevó'/ckel (IV.12.) kezdődő, néprajzi és tipikusan magyar témájú képek egész sorozata született a későbbiekben. 1902-ben végül komoly elhatározásra jutott: szakítva a múlttal újra kell kezdenie életét. Az új élet helyszínéül Párizst választotta. A megnyugvás évei (1903-1910) A világvárosba már nem egyedül érkezett, hanem feleségével az oldalán. Bebizonyosodott számára, hogy a festőkarrier legsúlyosabb tehertétele mégsem a házasság: sokkal inkább támasza lett az imádott asszony, mintsem akadálya sikereinek. Az előző évek sikertelenségei után az új környezet és a társra találás együttesen hozták meg azt a„hét kövér esztendőt" amely a küzdelem éveinek végét, a feltámadást s egyúttal az önéletírás lezárását jelentették. Soraiból értékrendjének megváltozása tűnik ki. A csendes boldogság lehetőségéért lemondott a hangos siker utáni vad hajszáról: „Nem kiharcolni a sikert, nem térdrekényszeríteni Párist, de eltűnni forgatagában. Nem törődni senkivel, semmivel - csak élni magunkért magunknak."42 A helyes út biztos tudatában nyugodt lelkiállapotán mit sem változtatott a Műteremsarok (kát. 3.) remélt diadalának elmaradása. A harmónia végül meghozta az egyéniségével összhangban lévő stílust is. Örömmel fogadta a sajtó véleményét, miszerint önállóságra törő szellemet fedeztek fel képein. 1910-ben végül feleségével úgy döntöttek, hogy a kis Züzüt Budapesten nevelik fel. Mérlegen az önéletírás Richard G. Lillard American Life in Autobiography, a descriptive guide című munkájában összegyűjtötte a jó önéletírás kritériumait, illetve azokat a hibákat, amelyeket az önéletírók leggyakrabban ejtenek.43 Csók a fő bűnök közül mindössze egyet követett el: olykor a sok évtizedes párbeszédeket és jeleneteket már-már valószerűtlen részletességgel idézte fel, ugyanakkora kiemelt önéletírói erények mindegyikével bírt. Érett személyiségre vall a szomorúság, tévedések és kudarcok helyes felismerése. Viszont Csók emlékezéseiben ezek a motívumok túlzott hangsúlyt kaptak, alapvetően ezekre építette fel önéletírását. Másik fontos erénye, hogy képes volt az egyes történetek által érzékeltetett statikus állapotok közötti változás vagy fejlődés benyomásának keltésére. Ezáltal az önéletírásban egymásra halmozott kudarcok egy fejlődés történetét mesélik el, a mindenhol támpontokat kereső festőét, aki végül önmagában találta meg azt, amit másokban keresett. 11.10. Csók műtermében, 1955 (fotó: Czeizing Lajos) 11.10.
