Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Pályakép

24 ................................................. PÁLYAKÉP / I. CSÓK

1.41.

1.38. Züzü Amalfiban, 1930-as évek

1.39. Csók Vedres Márkkal sakkozik Pusztakengyelen, 1938

1.40. Lányával Dunaföldváron, 1947 (SZIKM)

1.41. Dunaföldváron alkotás közben, 1947 (SZIKM)

ISTVÁN ÉLETRAJZA ÉS PÁLYAKÉPE

1938

Három portréját a székesfehérvári múzeumnak ajándékozza (Édesapja arcképe, H.6.; Édesanyja arcképe, H.5.; Önarckép, vázlat, kát. 1.). Júniusban felolvassa diákköri naplóját volt iskolájában, az I. kerületi Toldy Ferenc utcai reálgimnáziumban. A Margit-híd pesti hídfője közelében álló műtermébe költözik. Rigában, Helsinkiben,Tallinnban és Kaunasban rendezett átfogó magyar kiállításokon szerepel.

> Napozó nő (kát. 107.); Cséplőgépek a majorságban (kát. 110.)

1939

Májusban a MagyarTudományos Akadémia Weiss Fülöp-díjjal jutalmazza munkásságát.

> Virágzó repcetábla (Virágzó május, kát. 109.); Virágzó barackfa (A vén barackfa tavasszal, kát. 111.)

1940

> Társaság a szalonban (kát. 105.)

1942

Műterme közelében, a Vilma királyné úton balesetet szenved.

1943

Befejezi emlékiratait.

1944

Budapest ostromát a városban vészeli át. Huszonöt képből álló alföldi ciklusa, amely még nem volt kiállítva, elpusztul. Műterme romokban áll. Nagyobb kollekcióval szerepel a Svájcban rendezett magyar kiállításon.

1945

Budapest felszabadulásakor ünnepli 80. születésnapját. Az óvóhelyről Ék Sándor hozza fel. Az Officina kiadásában Emlékezéseim címmel, Grynaeusné Papp Emília bevezetőjével, megjelennek emlékiratai.

1947

Az Evangélikus Egyházközség meghívására májustól októberig Dunaföldváron fest.

1948

Részt vesz a londoni magyar kiállításon. Márciusban Kossuth-díjat kap.

1949

Szeptemberben elnökévé választja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége.

1950

85. születésnapja alkalmából a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége gondozásában, Bernáth Aurél rendezésében életműtárlata nyílik a Szépművészeti Múzeumban. Katalógusának bevezetőjét Rabinovszky Máriusz írja. A kiállítást, amelyen Csók közgyűjteményekben őrzött és magántulajdonban lévő képei egyaránt szerepelnek, a székesfehérvári István Király Múzeum is bemutatja. A jeles évforduló alkalmából Székesfehérváron utcát neveznek el a művészről. Csók István választása alapján a belvárosi (mai) Megyeház utcát keresztelik át nevére.

1951

A Műcsarnok II. Magyar Képzőművészeti Kiállításán bemutatja a Háború és béke című triptichont (XXIII.4-6.).