Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A megtalált paradicsom - Jurecskó László: Népművészeti motívumok Csók István művészetében
244 A MEGTALÁLT PARADICSOM / XIV. JURECSKÓ LÁSZLÓ: NÉPMŰVÉSZETI MOTÍVUMOK CSÓK ISTVÁN MŰVÉSZETÉBEN XIV.6. XIV.6. A Vasárnapi Újság sárközi képriportja, 1911 hetőség az egyéni-nemzeti-európai, vagyis a Fülep Lajos-féle hármas kritérium megvalósítására. Éppen ez a szemlélet nem tetszett Lippichéknek, mert túl modern volt számukra. Mindennek fontos írásos emléke Csók két levele a tanácsoshoz,21 amelyekből az alábbiakban kommentálva idézek:„A kis finnek! - Én láttam e kiállítást a Salon d'Automne-ban. A múlt évben volt, amikor történetesen engem is a zsűribe választottak. Ha visszagondoltam a mi erőtől duzzadó, színes, ötletes képeinkre, kissé vérszegény piktúra volt biz ez zordon, havas tájképeivel s a Kalevala mindenáron való előtérbe állításával. És mégis minő diadalt szerzett a finn névnek, mert kicsillant még a hó alul is valami szent láng, a nemzeti érzés."22 K. Lippich Elek egyik példaképe a finn művészet volt, amely a Kalevalára épülve hozott újat, nemzetit a rokon nép művészetében. Ennek propagálása érdekében a személyes kapcsolatokon túl, az általa szerkesztett Művészeti könyvtár sorozatban könyvet is adott ki művészetükről.23 „Meg kell teremteni az önálló, minden más nemzetétől elütő magyar stílust, ha azt akarják, hogy művészetünk értéke arányban álljon a rááldozott költségekkel."24 Lippich volt a legfőbb támogatója Malonyay Dezső A magyar nép művészete sorozatának, amely példákat, témákat, motívumokat kívánt adni a magyaros stíl megteremtéséhez. Ám ezekben a kötetekben csak a szigorúan magyar anyanyelvi környezetben élők művészetét dolgozták fel és mutatták be.25 „Pár éve csak hogy első kísérleteimet - magyar csendéletek - kiállítottam íme, egy csomó lelkes, fiatal magyar talentum hasonló szellemben kutat, sőt fejlődik. Ebből önként következik, ha ifjú művészeinknek megadjuk a lehetőséget, hogy ez irányban itthon tanuljon, nem fog özönleni külföldre; ez már félig sikert jelent."26 Lippich, bár igyekezett híveit bejuttatni a művészeti képzésbe, de a képzőművészet terén nem igazán ért el sikereket. Annál inkább az iparművészet és az építészet területén. Csók népművészetre épülő, modern festészete valóban kitörési pontot jelenthetett volna az oktatásban, de a stílusát és véleményét állandóan változtató művész valószínűleg alkalmatlan lett volna erre a feladatra.27 „Lehetetlen hogy át ne hassa a lelket ez alkotásokból kisugárzó magyar géniusz. Kész nevetség volna azt állítani, hogy fejleszteni lehet p. o. a tulipános ládát. De azt a naiv, őszinte érzést ébresztheti bennem, aminővel remekbe alkotta ezelőtt kétszáz esztendővel egy asztalos legény."28 Lippich mára 1900-as Párizsi Világkiállításhoz írt tanulmányában használja a„magyar géniusz" kifejezést. A Malonyay-kötetekben pedig éppen a nép által évszázadokig megőrzött, elsősorban keleti eredetű formavilágot és motívumkincset állítja példaképül a képzőművészek elé.29 „Égjen le tehát rólunk a külföld salakja, a magyar őserő szent lángjában. Értsük meg népünk lelkét s érezni fogjuk művészetét. Fanatikus hitem teljes meggyőződéssel hirdetem: e sziklára építve, diadalmasan álljuk meg helyünket bárhol a világban. Alkossunk végre a nép egyszerű formáiban, s mint vízililiom a napsugáron, kinyílik a legszebb virág, az önálló magyar művészeti stílus! [...] Oly mámoros lesz magyar műtárgyaink által ifjú művész nemzedékünk, aminő én már vagyok. És ha úgy a hivatalos, mint a magánvásár megérteni s megszerezni iparkodik színét, javát e lelkes, úttörő műveknek, ha magyar szív még képes kinyílni magyar szívnek: úgy e sorok nem kiáltó szó a pusztában, hanem beteljesült az idő, megszületik minden művészeti formánk alapja, az önálló magyar művészeti stílus, Isten minket úgy segéljen!"30 A külföldi hatások kiküszöbölése elméletileg Lippich és követői számára is követelmény lett, de ők ezen leginkább a modern nyugati hatásokat értették. Mindenesetre, a tanácsos is kiemelt helyen kezelte az oktatás kérdését, és tevékenysége az önálló magyar stíl megteremtésére irányult.31 Csók hangzatos szavai mögött nem meggyőződés, hanem illeszkedési vágy, elismertetésre való törekvés rejlik. Fontos megemlíteni Csók praktikus gondolkodását is. Felismerte, hogy állami- és magánvásárlás nélkül nem lehet hosszú életű a magyar stílus. Gyakorlatilag egész életében e kettő között őrlődött, azaz önálló, modern stílusjegyeket tartalmazó művészetet kívánt létrehozni, ezzel egyidejűleg megfelelni a piac követelményeinek is. Csók manifesztuma végül nem éri el célját, hogy ti. a művészeti élet megújítójaként ismerjék őt el. Nem őt nevezik ki Székely Bertalan helyére, ahogy titkon reméli. A tanácsossal hamarosan
