Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A megtalált paradicsom - Szacsvay Éva: Csók István-művek etnográfiai megközelítésben
240 A MEGTALÁLT PARADICSOM / XIII. SZACSVAY ÉVA: CSÓK ISTVÁN-MŰVEK ETNOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN szánsz szekrényen siklik tova. Összekavarod ik fejünkben a história és geográfia, a néprajz és kultúrtörténet mindenféle tere és kora. [...] Egész kultúránkban van bizonyos zavarosság. Leginkább ott, ahol e kultúra hordozói sáfárkodnak. Ama nagy tükör, a művészet híven rajzolja meg jellemképünket [...] Vajon a fényes műtárlatok gyöngyei is magukon viselik-e a közönség jegyét?" Lyka 1982. 118. 28„A népművészet, a népi díszítőművészet, a háziipar, és az iparművészet fogalmai [...] a századforduló után tisztázódtak, illetőleg váltak el egymástól. Nagyobb magyar anyag - egy székely ház - először az 1873. évi bécsi világkiállításon szerepelt. Az 1885. évi Országos Kiállításon már tizenöt parasztszoba-belsőt láthatott a közönség (hat magyart és kilenc különböző magyarországi nemzetiségit). Közben kormányzati szintű programmá emelkedett a paraszti háziipar fölkarolása, nem utolsó sorban azért, hogy a lakosság kereseti viszonyait javítsák; de ideológiaként alátámasztotta ezt a »nemzeti ipar« fejlesztésének ügye is. Tanfolyamokat és bemutatókat szerveztek, melyek a parasztok és a parasztiparosok művészi fejlődését kívánták segíteni. [...] A háziipari föllendülése egyidejűleg kiváltotta a megörökítés, megőrzés igyekezetét is, ekkortájt nemcsak a budapesti Néprajzi Múzeum jogelődje (1872), hanem sorozatnyi vidéki múzeum néprajzi gyűjteménye született meg. [...] Kresz Mária tanulmánya (A magyar népművészet felfedezése. Ethnographia, 1968) részletesen föltárta, mily szövevényes volt ez az út, hogyan inspirálta egymást kölcsönösen a gazdasági érdek, a nemzeti eszme, a tu- domány és a művészet fejlődése." Kosa László: Malonyay Dezső és „A magyar népművészete". (Malonyay Dezső: A magyar nép művészete sorozat kísérőfüzete) Helikon Kiadó, Budapest, Békéscsaba, 1984.3-4. 29 Lázár Béla: Egy magyar gyűjtemény. Budapest, 1922. 30 „A társadalmi eredet hatott. Világszemléletük a középosztálybeli művelt ember lelkületéből fakadt, s csak természetes, hogy ez műveikben tükröződött. Művészetük egész tárgyköre demonstrálja ezt. Az emberi és szociálisjelenségekhez való viszonyuk annál világosabban megállapítható, mert valamennyien emberfestők voltak, s az önmagáért való tájképfestés csak későbben Nagybányán vált lelkűk szükségévé." Réti 1994. 50; Csók és Iványi-Grünwald Dagnan-Bouveret-től inspirálva fest magyar parasztot, parasztleányt, azonban hiába érezzük náluk a közvetlen szemlélet meggyőző erejét, s hiába érezzük Hollósy kocsmai életképein az ifjúkori élmények átütő erejét, e képek mégsem valamely belső késztetésnek köszönik létüket, hanem annak a körülménynek, hogy ilyen témákat festettek akkoriban mások is. 31 Csók István képein pl. Reggeliző asztal (kát. 97.); Amalfi (kát. 98.); Keresztapa reggelije (kát. 100.); A kancsótípusok meghatározását, funkcióit Id. István Erzsébet: Kancsó (szócikk). In: Magyar Néprajzi Lexikon, III. Ortutay Gyula (főszerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.21-22. 32 Tarjányi Eszter: A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai. Universitas Könyvkiadó, Budapest, 2002. 33 Tarjányi i. m. (32. j.) 7-23; A szerző rendkívül gondos és széleskörű áttekintést ad az okkultizmus 19. századi megjelenéséről Európában és Magyarországon, szerepéről a kor irodalmi életében, az alkotásokban és más művészeti folyamatokban. 34 Tarjányi i. m. (32. j.) 15. Bemutatja az angol spiritizmus kapcsolatát a tudományokkal. Komoly természettudósok foglalkoztak vele, pl. a biológus Wallace Darwinhoz hasonló nézeteket vallott. 35 Részletesen Id. Tarjányi Eszter utószavában: uő.: A szellembúvárlat sodrában elveszve, Madách Aladár értekező prózája a századforduló légkörében. In: Wallace, Alfred Russel: A gyakorlati spiritizmus védelme. Madách Aladár művei, II. (Madách Aladár ford.) Madách Irodalmi Társaság, Budapest, 2005. 36Tarjányi i. m. (32. j.) 109. 37 Uo. 110. 38 Uo. 110-111. 39 Révész 2009a 40 Révész 2009a. 283-313. 4' Ld. Pócs Éva és Klaniczay Gábor boszorkányperirat feltáró munkásságát, Tóth G. Péter peranyagok digitalizált adatbázisát, továbbá Pócs OTKA pályázatait a témában. 42 Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. (hasonmás kiadás: Európa Kiadó, Budapest, 1987.) 43 Pócs Éva: Néphit - Népi tudás. In: Magyar Néprajz, VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Dömötör Tekla (főszerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 501-686., 518. ^0.519. 45 Tóth G. Péter: Emberevők - törökverők. A magyarokról kialakított sztereotip képek és a végvidéki lakomák kérdése. In: Folyamatok és fordulópontok. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Studia Ethnologica Hungarica, IV., Pócs Éva (szerk.) L'Harmattan, Pécs, 2003. 235-267., 260-261. 46 Pócs Éva: Más világok: másvilágok. Az idegenek az újkori hiedelemrendszerben. In: uő.: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán. Válogatott tanulmányok, 1. L'Harmattan, Budapest, 2002.50-64. 47 Sinkó Katalin: A művészi siker anatómiája, 1840-1900. In: Az irodalmi kultusz-kutatás kézikönyve. Takáts József (szerk.) Kijárat Kiadó, Budapest, 2003. 7-67., 45. 48 Brückner, Wolfgang: Volkskunst Ästhetische Anschauungen oder Thesen zu einem Wahrnehmungsproblem. In: Netzwerk Volkskunde. Ideen und Wege. Grieshofer, Franz -Schindler, Margot, Festgabe für Klaus Beitl Hgg., Selbstverlag der Vereins für Volkskunde, Wien, 1999. 291. 49 Brückner, Wolfgang: Expression und Formel in der Massenkunst. Zum Problem der Urformen in der Volkskunsttheorie. Germanische Nationalmuseum, Nürnberg, 1968.
