Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Fajcsák Györgyi: Keleti tárgyak és keleti témák Csók István festészetében
GYÖNYÖRÖK KERTJE / X. FAJCSÁK GYÖRGYI: KELETI TÁRGYAK ÉS KELETI TÉMÁK CSÓK ISTVÁN FESTÉSZETÉBEN 197 tozatos kivágásokban, sőt takarásban is idézi a képek nőalakjainak hullámzó testvonalait és ruharedőit. A művész keleti bútorai közül az ötlábú kínai kerek asztalt (XI.12.) örökítette meg a Csendélet kínai szoborral (kát. 42.) és a Züzü táncol (kát. 77.) című, a festő műtermét helyszínnek választó képein éppúgy, mint a Züzü a gyerekkocsiban (kát. 68.) című festményén. Ez utóbbin a gyermek bölcsője fölött magasodó kerek asztalon Csók egyik keleti bronzplasztikája is feltűnik: mitikus kínai egyszarvú, hátán egy tájolót tartó emberalakkal. (XI.3.) Ugyanez a szobor látható a Nő enteriőrben sárga függöny előtt című festményén is. (kát. 32.) Ez utóbbi képén egy nyolcszögletű, közel-keleti asztalkára állítva festette meg a szobrot, s az asztal mellett ülő mezítelen nőalakot a hosszú élet kínai írásjegyével díszített karosszékbe ültette. (XI.13.) A kínai karosszéket csendéletein és zsánerképein is gyakran szerepeltette.„Egy asszony fekete kínai széken, mezítelen. Háttér: festett templomi üvegablak, St. Genoveva templomba megy. Én legjobban szeretném azt a címet adni neki »Két bálvány«. De megköveztetne Apponyi. Majd találok jó nevet. Ha mást nem hát semmit. Az lesz a legjob (sic!). Ezt a képet kellene reprodukálni. Pár hét múlva kész"írta Csók 1910. április 24-én Párizsban kelt levelében. (IV.59.) A képen, más festményeihez hasonlóan, az áttört faragású kínai karosszéken, vagy a szék mellett elhelyezve láthatók a festőt ihlető aktok. Külön csoportot alkotnak Csók István keleti tárgyait felvonultató csendéletei. E képeken a kínai porcelán- és bronzszobrok lépnek elő főszereplővé. Egyik legismertebb képe az 1914-ben festett Kis Buddha szobor!kát. 40.), amely egy lótuszvirágos kaspót tartó kisfiút ábrázol. (XI.6.) A figura a kínai mitológia jól ismert, szerencsehozó ikerfiainak egyikét mintázza. A porcelánszobor háta mögé leterített textília kerek virágfonatos mintája gloriólaként keretezi a kisfiú fejét, s utal a címben szereplő elgondolásra. A lótuszvirágos kaspót tartó kisfiút gyermek Buddhának gondolhatta a festő. Az elgondolásnak annyi alapja lehetett, hogy a gyermek Buddha-ábrázolások különösen kedveltek voltak Kínában és Japánban, s ismertek voltak ekkor már Európában is. Rendszerint magas lótusztrónuson állva, jobb kezének két ujjával az égre, bal kezével a földre mutatva ábrázolták a gyermek Buddhát, kinek diadalmas testhelyzete a világ fölötti győzelmét jelképezte. A kínai gyermek Buddha-ábrázolásokon pufók, kövér kisfiúként látható Buddha, akinek jellegzetes kínaias arcvonásai voltak.Teste csupasz, pusztán ágyékkötőt, esetleg átvetőt viselt. Az 1937-ben festett Csendélet Buddhával képen (kát. 41.) a szerencsehozó kisfiú figurája egy ülő Nevető Buddha porcelánszoborral szemközt elhelyezve látható. (XI.7.) A háttérszínpompás kavargás, talán éppen a kínai írásjeggyel díszített, áttört faragású (shou-mintás) karosszék háttámláját és ülőlapját takarták le azzal a kelmével, melyen a lótuszvirágos kaspót tartó kisfiú áll, s vele szemközt, a nézőnek háttal, Csók István egyik Nevető Buddha-szobra ül. Közöttük egy parányi teáskanna is megjelenik, mintha a hódoló, s a hódolatot fogadó teázna egymással. Ugyanez a téma, kissé eltérő kompozíciós rendben egy másik Csók-festményen is megjelent 1937-ben a Fránkel-féle műkereskedés anyagában.10 (X.11.) Az 1950-ben készült Csendélet Buddhával című képen a hátteret ismét a hosszú élet (shou) áttört faragású írásjegyével díszített, kínai karosszék háttámlája adja.11 A szék ülőlapjára helyezett, a képből kifelé néző Nevető Buddha porcelánfigurája mögött egy népi kerámiavázában hatalmas pünkösdi rózsák pompáznak. Csók keleti porcelánjai - három kínai fo-oroszlán szobra (XI.5., XI.8.) s egy elefánton ülő japán Kannon szobra (XI.22.) - sorakoznak az 1926-ban a Magyar Művészet ben is publikált Csendélet című képén.12 (X.10.) A keleti szőnyeggel letakart posztamens mellett balra Csók egyik jól ismert kínai támlás széke is feltűnik. A keleti tárgyakat felvonultató Csók-képek egyik legérdekesebbje az 1912-re datált Csendélet kínai szoborral, (kat.42.) A már jól ismert, számos csendélet hátterében szereplő, áttört faragással díszített kínai karosszék a kép közepén, mintás kelmével letakarva áll. A széket takaró textília ugyancsak kínai eredetű lehet. Széktakaróként a bútor ülő- és hátlapján túlfutó, de a bútor formájához illeszkedő textileket szívesen használtak a kínaiak is. A képen egy sárga alapon virágos mintával hímzett selyemtakaró látható széles, kék-fehér hímzett mintasávval körbefogva. A szék X.6. Nirvána, vázlat, 1908 körül (mgt.) X.7. Nirvána, vázlat, 1906 (mgt.) X.8. Nirvána, vázlat, 1908 körül (mgt.) i
