Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Gellér Katalin: Hatások kereszttüzében. Orientalizmus és japonizmus Csók festészetében
GELLÉR KATALIN: HATÁSOK KERESZTTÜZÉBEN GYÖNYÖRÖK KERTJE IX.13. IX.12. Paul Gauguin: Nirvana (Jacob Meyer de Haan portréja), 1890 IX.13. Paul Gauguin: A nagy Buddha, 1889 / I X Nirvána Nirvána című festményén (kát. 38.), melyen Csók 1907-től évekig, szinte haláláig dolgozott és több változatban is megfestett, szintén egy Buddha-, vagy Bódhiszattva-szobor áll a középpontban. A téma ritkán jelenik meg a nyugati művészetben. Paul Gauguin a„nirvána" szót Jacob Meyer de Haan holland festőt ábrázoló portréjára írta rá, aki mögött két, 1890-ben befejezett festménye, az Élet és halál és a Hullámokban (Ondine) látható. (IX.12.) Meyer de Haan filozófiai és okkult irodalmi ismereteivel jelentős hatást gyakorolt a Bretagne-ban tartózkodó Gauguinre, s különös arca utolsó festményein, így a Barbár meséken (1902) is feltűnik. Ez utóbbin figurája a Nyugatot képviseli a polinéziai hitvilágot megjelenítő, vörös hajú, illetve a Buddha-pózban ülő nőalakkal szemben, akik viszont a Keletet szimbolizálják.37 Csók festményének keletkezése kapcsolatba hozható a keleti tárgyak kedvelésével, gyűjtésével s a keleti filozófia iránti általános európai és magyarországi érdeklődéssel. A buddhizmus tanainak ismertségét mutatja például Gozsdu Elek Nirvána című novellája, melyben a főhős úgy gondolja, hogy teste vad tivornyákban való elsorvasztása útján ugyanoda jut, ahová aszketikus életükkel az indiaiak: mindenből kiábrándulva kiszakad az életből.38 A buddhista életszemlélet gyakran a századvég pesszimizmusával összefonódva jelentkezett. Reviczky Gyula Nirvána című versében a következőképpen fogalmaz: „Nem akarok újra élni, / Nem kívánok visszatérni / Sem az égbe, sem a földbe / Csak aludni mindörökre!" Nirvána- értelmezése egybecseng az arisztokrácia, a nemesség elgyengülését látó Justh Zsigmondéval és Mednyánszky Lászlóéval.39 Juhász Gyula Az örök visszatérés című versében „meddőn eseng a Nirvána után", melynek elérését vágyképnek látja:„Örök minden atom és minden fájdalom"- írja. Csók István festményének címe, a nirvána eredetileg kihunyást, a vágy, az életszomj megszűnését jelenti - transzcendenciaélményt. Buddha, elérve a Nirvánát, kilépett a létforgatagból, a káprázatok világából, s megszabadult az újjászületés kínjától.40 Csók számos, a korban jól ismert, a buddhizmus tanait népszerűsítő kiadványból megismerhette a nirvána fogalmát, nagybányai tartózkodása alatt talán a Hollósy Simon testvére, Hollósy József által fordított Buddhista Kátét is olvasta.41 A nirvána a „kedély és a szellem azon állapota, melyben minden élet-akarat, minden törekvés a lét és élvezet után s ezzel minden szenvedély, minden kívánság, minden vágy, minden félelem, minden rosszakarat és minden fájdalom kialudt" — olvashatjuk az említett Kátéban.42 A festmény első látásra a fenti tétel ellentétének tűnik. A Nirvána egyik, csupán fotóról ismert feldolgozásán a Buddha-szobor modellje egy Amida Nyorai-szobor volt. Ez a típus másoknál is megjelent, így a francia szimbolizmus nagymesterénél, Odilon Redon munkáin is feltűnt.43 A fennmaradt nagyméretű kompozíción gazdag fejdísszel, Buddha-pózban ábrázolt Bódhiszattva (megvilágosodott személy) látható, aki elérte a Buddhává válás állapotát, de a földön marad az emberek megsegítésére. A lótusztrónuson ülő, környezetéből színes kettős körrel kiemelt figura alig kivehetően Buddha egyik attribútumát, a Tan Kerekét tartja a kezében. Kidolgozása során Csók feltételezhetően habozott, új megoldásokat keresett, melynek eredménye számos pompás aktstúdium és színvázlat. Egyik, erős fényhatású színvázlatán a keleti hagyomány szerinti, a fényt önmagában hordozó Buddha jelenik meg aranyló nimbusszal. Az arany korongot az érzéki világ égővörös színfoltja ellenpontozza, az alaptónus pedig mélykék. (X.7.) Vázlatai többféle felfogásban készültek, köztük expresszionista sodrásúakat is találhatunk. A derűs Buddha-szobrot különböző testtartásban ábrázolt aktok veszik körül. Az istenalak nyugalmára és a mozgalmas összképbe fogott földi nőalakok ellentétére épülő kompozíció számos interpretációs lehetőséget rejt. Csók István a korabeli népszerűsítő irodalomból feltételezhetően ismerte az ezoterikus, vagy tantrikus buddhizmus nirvánafogalmának egyik változatát, mely Indiában is széles körben kedvelt volt. A buddhizmus tantrikus korszakának tanítása szerint az erotika is elvezethet a Nirvánához, mivel benne létrejön az én és a te egysége. Shiva és felesége, Párváti is a szerelmi egyesülésben éri el a transzcendencia állapotát. A „szexuális erőkön alapuló meditáció" célja, mint minden meditációé, a „dualitás megszüntetése útján a
