Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Pályakép
PÁLYAKÉP CSÓK I S T V ÁN ÉLETRAJZA ÉS PÁLYAKÉPE 1889 A Krumplitisztogatók (kát. 4.) az első, nyilvános tárlaton bemutatott műve. Ezzel mindjárt az 1889-es Párizsi Világkiállításon debütál. Festményét a zsűri „elismerő említésben" (mention honorable) részesíti. Párizsi lakhelye ekkora 17. rue Jacob No. 25.064. A világkiállítás után ismét hazatér. Nyáron felvázolja a Szénagyűjtőket, ősszel pedig modelltanulmányokat folytat az Úrvacsorához. Az év végén Münchenbe utazik vissza és a Randbergstrassén lévő műtermében festi tovább az otthon megkezdett Úrvacsorát 1890 Münchenből tavasszal hazatér. Érsek Örzsiben új modellre lelve átfesti az Úrvacsorát ÚEztcselekedjétek az én emlékezetemre!", kát. 7.), nyáron pedig befejezi a Szénagyűjtőket (kát. 9.). A Krumplitisztogatókkal együtt mindhárom képe szerepel a Képzőművészeti Társulat téli kiállításán, ahol „árnyék nélkül festett képei" előtt még a tárlatot személyesen megtekintő Ferenc József is elidőzik. Naturalista életképei egyszerre ismertté teszik nevét. Szana Tamás hosszan méltatja műveit A Hétben, az Úrvacsorát pedig elemzi és reprodukálja a Vasárnapi Újság. > Az Úr asztala (kát. 6.) 1891 A telet ismét Münchenben tölti. A Luisenstrassén bérel műtermet, ahol az Árvákat festi. Iványi-Grünwald Béla visszatér Párizsból, így ismét egymás közelében dolgoznak. Az Úrvacsorát Munkácsy-díjra jelölik, de februárban megérkezik a hír, hogy azt Halmi Artúr Vizsga után című alkotása kapja. Művét tavasszal kiállítja a párizsi Szalonban, ahol a zsűri III. osztályú aranyéremmel jutalmazza. Nyáron Sáregresen megfesti édesanyja portréját. (11.5.) Eközben a müncheni Glaspalastban is kiállítja az Úrvacsorát és vele együtt a frissen elkészült Árvákat (kát. 8.). A kékes fényeivel nagy feltűnést keltő kompozícióját a Képzőművészeti Társulat téli kiállításán is bemutatja, ahol elnyeri vele a Társulat ezer forintos nagydíját. Képét a Szépművészeti Múzeum számára megvásárolja az állam. 1892 1891-1892 telén Münchenben festi A cseiédszerzőnéit (kát. 5.), amelyet nyáron a Glaspalastban, majd télen a Képzőművészeti Társulat kiállításán mutat be. Az év végén új, felülvilágításos műtermet bérel Münchenben, és megkezdi a Báthory Erzsébet előmunkálatait. 1893 Münchenben elkészül a Szárazdajka. A Báthory Erzsébeten dolgozik. 1.12. 1894 Az Árvák a bécsi nemzetközi kiállításon osztrák állami aranyérmet nyer. Az Úrvacsora Antwerpenben I. osztályú aranyérmet kap. Év végére befejezi Münchenben a Báthory Erzsébetet (1.12.). 1895 Májusban a párizsi Szalonban kiállítja a Báthory Erzsébetet, majd ősszel a Műcsarnokban önálló kiállítás keretében kizárólag ezt a művét mutatja be. Történeti tárgyú festményét idehaza igen nagyszámú, többnyire elismerő kritika fogadja. Decemberben Varsóban állítják ki művét. A Magyar Szalon ban Prém József önálló cikkben ismerteti eddigi munkásságát. Júliusban meghal édesapja. > Garay Irma arcképe, vázlat (kát. 56.); Irmuska (Garay Irma arcképe, kát. 57.) 1896 Áprilistól, az Ezredéves Kiállítás hivatalos programjától függetlenül, a Grand Hotel Royalban mutatják be a Báthory Erzsébetet (1.13.). Művét az év végén az Országos Képtár számára megvásárolja az állam. Az Ezredéves Országos Kiállítás műcsarnoki tárlatán egy női portré mellett az Úrvacsorával és a Szénagyűjtőkkel szerepel. A zsűri Millenniumi Nagy Éremmel tünteti ki. A Budapest Kávéházban, az Operával szemben, rendszeresen megfordul az„Akvárium-asztaltársaság" tagjaként. Gyakran feltűnik közöttük Mednyánszky László, Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla, Ferenczy Károly, Faragó Géza, Horthy Béla és Dobai Székely Andor. 1.14. 1.10. A szemközti oldalon: Szüleihez írt levele Münchenből, 1893 (SZIKM) 1.11. Csók Münchenben, 1890 körül (SZIKM) 1.12. Báthory Erzsébet, 1895 (megsemmisült) I.1 3. Meghívó a Báthory Erzsébet kiállítására, 1896 (SZIKM) 1.14. Női akttanulmány, 1898 (mgt.)
