Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Pályakép
14 PÁLYAKÉP / I. CSÓK ISTVÁN ÉLETRAJZA ÉS PÁLYAKÉPE tovább olajfestésű fejtanulmányain (Öreg szakállas férfi, 1884, mgt.; Aggastyán fej, Női fejtanulmányok, MNG). Visszaemlékezései szerint az iskola csekély hatással van rá, sokkal inkább befolyásolják a képtárak és az évfolyamtársai. A Magyar Nemzeti Múzeumban és az Országos Képtárban készít másolatokat. Baráti körébe tartozik Garay Ákos, Iványi-Grünwald Béla, Zemplényi Tivadar, Halmi Artúr és Neogrády Antal. Mély benyomást tesz rá Szinyei Merse Pálnak a Műcsarnok 1883. évi tavaszi tárlatán kiállított Majálisa és Pacsirtája. Ennek ellenére első nagyobb szabású figurális kompozíciója Munkácsy Mihály népéletképeinek mintáját követi. Az áldozat (\.5.) című sokalakos, drámai kompozíciója a tűzvész fiatal halottját sirató falusiakat idézi meg. Kompozíciójával Csók a Magyar Szalon című folyóirat pályázatán indul és - megelőzve Rippl-Rónai Józsefet is - I. díjat nyer. 1885-1887, München 1885 őszén felvételt nyer a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol kezdetben Gabriel von Hackl előkészítő rajzosztályának növendéke. Sikeres rajzstúdiumainak köszönhetően már a tavaszi félévben átveszi őt festészeti osztályába Ludwig von Löfftz. Ebből az időszakból fennmaradt férfiakt-tanulmányai a müncheni akadémikus naturalizmus látásmódjának maradéktalan elsajátításáról tanúskodnak. (Álló férfi, Térdelő férfi, Fiúakt, Furulyázó hátakt, Idős ülő férfi, MNG; Fekvő akt, tanulmány, I.9.) Garay Ákos révén megismerkedik Hollósy Simonnal. Törzshelyei közé tartozik a Café Probst, a Café Minerva és Unger mama vendéglője, ahol a fiatal festőkből álló „kanászklub"tagjai Csók és Garay mellett Iványi-Grünwald Béla, KéméndyJenő, Neogrády Antal, Szamossy Elek, Faragó Géza és Rippl-Rónai József. Annak ellenére, hogy Hollósy elvei nagy hatással vannak rá, nem vallja magát tanítványának; visszaemlékezései szerint az iskola alapításának ötlete is a fiatal festők körétől származott. Bár az 1886/1887-es tanévet is Münchenben tölti, egyre elégedetlenebb az ott uralkodó akadémikus szemlélettel. 1887 Münchent elhagyva nyárra hazatér szülőfalujába. Akadémikus tanulmányai első összegzésének tekinthető édesapja portréja (11.6.), amely lényegre törő megformálásával, visszafogott koloritjával a korszak naturalista arcképábrázolásának figyelemreméltó darabja. Szülőhelyén készült tájképfestményei (A malompatak, kát. 86.; A cecei kert, kát. 88.) ugyanakkor a plein air naturalizmus atmoszférikus hatásokra érzékeny látásmódját követik. 1887-1889, Párizs 1887 őszén Iványi-Grünwald Bélával együtt Párizsba érkezik. Rövid ideig a Colarossi Akadémián dolgoznak, ám decemberben átmennek a Julian Akadémiára, ahol rövidesen Ferenczy Károly is csatlakozik hozzájuk. Csók két tanévet tölt a Julian Akadémián, mesterei Tony Robert-Fleury és William Adolphe Bouguereau. Az iskola ekkora rue du Faubourg St. Denise-n van: egy bérház udvarán át, falépcsőkön járnak fel a padlásból átalakított iskolába. Az eszközök kiadásait és a modellpénzt a tulajdonos, Rodolphe Julian fedezi. A modell (olykor párhuzamosan kettő is) 45 percig áll, majd negyedóra pihenés következik. Iványi-Grünwald Bélával és Ferenczy Károllyal közösen járnak képtárakba, koncertekre, megbeszélik kedvenc olvasmányaikat. Párizsban ismerkedik meg Wagner zenéjével, amelynek egész életében nagy rajongója marad. Kedvenc olvasmányuk Zola L'Oeuvre című regénye (1886), amelynek főhőse a modern művészszerep megtestesítője. A kortársak közül elismeri Courbet, Millet és Puvis de Chavannes festészetét, de legnagyobb hatással Jules Bastien-Lepage és Pascal Dagnan-Bouveret festészete van rá. Törzshelyük a Grand Café. Itt találkoznak rendszeresen Faragó Gézával, valamint az ekkor Munkácsy Mihály mellett munkálkodó Koroknyai Ottóval, Szamossy Elekkel és Rippl-Rónai Józseffel. 1888 Nyár elején ismét elhagyja Párizst. Sáregresen felvázolja a Krumplitisztogatókat és a Szénagyűjtőket. Párizsba visszatérve 1888-1889 telén kidolgozza a Krumplitisztogatókat. 1.5. Az áldozat, 1885 (repr. Magyar Szalon melléklete) 1.6. Csók 1886-ban Münchenben 1.7. 1887-ben a Julian Akadémián; Csók fent balról a második, az alsó sorban cilinderben Iványi-Grünwald Béla ül 1.8. Hivatalos belépője az 1889-es párizsi világkiállításra (SZIKM)
