Siklósi Gyula: Székesfehérvár - Palotakapu (Szuret kapu, Alsóvárosi kapu, Rác kapu) - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 36. (Székesfehérvár, 1999)

Ezen az alaprajzon a belső toronyban egy válaszfal, illetve a barbakán nyakából a várárokba vezető csatorna látható. A Palotai kapunak egy telekkönyvi bejegyzés szerint még 1776-ban is állandó őrsége volt: neben den

Wachthaus bei dem Palotter Thor”.26 Az említett őrházat az 1738-as városalaprajz a kaputorony mellett ábrázolta. 1783-ban még állott a Palotai kapu barbakánja, hídja és belső kaputornya, hiszen az I. katonai felmérésen még látható.27 (25. ábra)

Liptay János városalaprajza 1797-ben készült. (26. ábra) Rendkívül elnagyolt rajzán csak a barbakán ellentétes irányba elkerekedő íve és egy talán már újabb kőhíd látható. A kapu nevét Liptay “Porta Palotaiensis, seu Rascianica dicta” felirattal illette. Nem látható már a barbakán Beszédes József a Sárvíz felmérésekor, 1821-ben készített városalaprajzán. (27. ábra) Wüstinger József 1826-ban felvett városalaprajzán pedig már a Palotai kapu egyetlen részletét sem ábrázolta. (28., 29. ábra)

Jankovich Miklós 1827-ben emlékezett meg az ekkor már elbontott Palotai kapuról: “Láttam még ezen városnak a 14. század kezdetén, amint irányozhattam, készült palotai ékes kapuját, melynek négyszögű széles tornyai közepetén, a magyar királyoknak képei rendszerént helyeztetve és félig előállván kifaragva valának.”28

Egészen a 19. század második feléig állott a kapu utolsó maradványa, a fahíd, mely a csatorna fölött erős kőoszlopokra támaszkodva épült.29

A Liszt F. u. 4. számú ház a 18-19. század fordulóján Klössl Lőrincé volt,30 mely a telekkönyvi adatok szerint a Palotai kapunál álló őrházzal volt határos.31 1777-ben említik utoljára a városfalat a Liszt F. u. 7. területén,32 a Piac tér 2. 1815. évi beépítési adata33 pedig arra utal, hogy a barbakánt ekkorra már bizonyosan elbontották.

Philipp István rekonstrukciói az 1601- ben készült olasz alaprajzi vázlat alapján készültek (30., 31. ábra) és nem támaszkodtak, nem támaszkodhattak akkor még az általunk ismertetett városalaprajzokra, metszetekre, vagy az újabb ásatási eredményekre. Ezek ismeretében viszont ma már hiteles alaprajz (32.; 35.; 39. ábra) segítségével megrajzolható a Palotai kapu rekonstrukciója. (33. ábra)

A Palotai kapu védelmi rendszerének helyét első leletmentésünk során 1988- ban sikerült meghatároznunk. Ekkor egyértelművé vált, hogy a belső, 13-14. század fordulóján épült kaputorony alapfalai a mai Liszt F. u. 4-7-9. sz. házak alatt, illetve előttük, az útburkolat alatt rejtőznek. 1998-ban végzett feltárásunk alkalmával az is kiderült, hogy a barbakán tölcsérszerűen szélesedő nyaka az említett kaputoronytól csaknem 29 m hosszúságban a mai Várfalpark területére futott, ahol a barbakán kaputornya emelkedett egykor. Innen indult a barbakán falának köríve, mely a mai Mátyás király körút 2. sz. ház alatt fordult vissza a rondella nyakáig (a Liszt F. u. 11. alatt lehetett).

26 Philipp I. 1931. 3. alapján Fitz-Császár-Papp, 1966. 39.

21 Collo XI. Sectio 22.

28 Jankovich M.: Tudományos Gyűjtemény 1827. 46. alapján Fitz-Császár-Papp, 1966. 39.

29 Julius, 1904. 11.; Fitz-Császár-Papp, 1966. 39.

30 Városi Telekkönyvek 1775-1830. folio 34. Bv. 149.

31 Lásd fent: 1738-as városalaprajz

32 Városi Telekkönyvek 1698-1777. folio 202. Bv. 1.

33 Városi földlevelek

6