Siklósi Gyula: Székesfehérvár - Palotakapu (Szuret kapu, Alsóvárosi kapu, Rác kapu) - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 36. (Székesfehérvár, 1999)
ban voltak, amelynek egy kapuja volt...” olvashatjuk ugyanitt.17 Bizonyos, hogy csak a Palotai kaputoronyról lehetett szó, hiszen a Budai kapu tornya ekkor még nem állt!18 1608-1609-ben a Palotai kapu müsztahfizai Musztafa dizdár, Hüsszein kiája és további négy ember volt.19 Evlia Cselebi 1664 körüljárhatott Fehérváron. Leírásában a Palotai kapuról részletesen megemlékezik: “Másik kapuja déli(!) oldalra, Battyánvár felé néz, a palotai síkra nyílik, girbegörbe útvonalú, négyszeres vaskapu, melyet leírni nem lehet. A kapuk előtt négyszáz lépés hosszú fahíd van,... tizenhárom helyen csigákkal emelhető felvonóhíd.”20 Evlia megemlítette a város bástyáinak nevét. Közülük a barbakán neve talán az Uláma pasa bástyával azonosítható.21 A Palotai kaput ezután már csak a keresztény sereg sikeres ostromát (1688) követően említik a források, ábrázolják városalaprajzok. Ebben az időszakban neve is többször változott: 1689-ben La Vergne városalaprajzán porta de la basse Ville (Alsóvárosi kapu) a neve. Fehérvár egyik legpontosabb városalaprajzát produkálta a mémökkapitány, aki egy egykapus kaputornyot, előtte egy keskeny, utcaszélességű nyakon ülő barbakánt ábrázol, melynek déli részén egykapus kaputorony látható. (15. ábra) Innen hosszú híd vezet a hídfőállást és a rondellát védő lépcsőzetes kialakítású földerődbe, melynek déli oldalán nyitottak újabb kaput. Ugyanezek az objektumok láthatók La Vergne drágábbik és olcsóbbik tervén. (16., 18. ábra) La Vergne alaprajzain a barbakánon 6, illetve 4 lőrést nyitottak. Az 1691-ben készített német városalaprajz sematikusabban ugyanazokat a részleteket teszi láthatóvá, melyeket La Vergne alaprajzán megismertünk. (19. ábra) Ugyancsak az egyetlen belső tornyot, a nyakkal épített kaputornyos barbakánt, a hidat és a kissé átépített(?) földerőd sematikus ábrázolását találjuk meg a stockholmi városalaprajzon.22 (20. ábra) De Prati 1720-ban készített városalaprajzán (21. ábra) ismét a “Palota Thor” elnevezés olvasható. A sematikus rajzon a belső kaputorony, a nyakon ülő kaputomyos barbakán és hídja látható. 1720 körül készült két, az Országos Széchenyi Könyvtárban lappangó városalaprajz (22., 23. ábra), melyre Gergelyffy András hívta fel figyelmemet.23 Mindkét alaprajzi vázlat részletesen ábrázolja a Palotai kapu már ismert részleteit, az egyiken fedezhető csak fel egy apró újdonság: a belső kaputorony délkeleti és délnyugati sarkánál a barbakán nyakán egy-egy kis méretű kaput nyitottak, innen a városfalak elé a várárok partjára lehetett kijutni. 1727-ben a Palotai kapu két őre 1-1 forintot kap. Ugyanekkor említik a belváros másik kapujának, a Budai kapunak két őrét is.24 Bél Mátyás 1735-42 között járt Székesfehérváron. Megemlékezett a kapuról, melynek ekkor “Belgrádi kapu” volt a neve.25 Az 1738-as német nyelvű városalaprajzon (24. ábra) ismét “Palotter Thor” a neve. 17 Ugyanott. 18 Siklósi, 1990. 30-31. 19 Velics-Kammerer, 1866.1. 399. 20 Evlia, 1908. 44. 21 Ugyanott.; Siklósi, 1989. 29-30., 1988. b. 9., 1990. 32-33. 22 Kisari Balla, 1996. 176. 23 Gergelyffy András szívességét ezúton is köszönöm. A részletesebb alaprajzi vázlat címe „Delineatio Alba Regalis”. 24 Kállay, 1971. 87. 25 Bél, 1977. 106. 5
