Siklósi Gyula: Székesfehérvár - Palotakapu (Szuret kapu, Alsóvárosi kapu, Rác kapu) - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 36. (Székesfehérvár, 1999)
Kapunyílását nem találhattuk meg, egy barokk téglacsatoma építésekor ugyanis elpusztították. A 3. sz. árokban talált, a torony északkeleti sarkához épített falcsonk azt jelzi, hogy a torony és a várfal mellett már a középkor folyamán ház(ak) állt(ak). A székesfehérvári, kívül négyzetes alaprajzú Palotai kaputorony nem egyedi építménye a hasonló korú magyarországi kapuerődítményeknek: ilyen kaputorony volt többek között Vácott (Bécsi kapu)34, Kolozsvárott (Híd kapu, Magyar kapu)35, Körmöcbányán Korponán, Kőszegen (lebontott városkapu)36, Pesten (Kecskeméti kapu, Váci kapu)37 (37. ábra), a székelyföldi vártemplomok esetében38 és ezt a típust több más európai országban is megtalálhatjuk.39 Az 1., 6. és 7. sz. árkainkban megtaláltuk a kaputorony északnyugati és délnyugati sarkához, a 15. század végén hozzáépített barbakán nyakának alapfalait. Ezeket sárga habarcsba rakott, formátlan, kisebb-nagyobb kövekből építették. Az ingoványos altalaj miatt nagy méretű szögekkel összeácsolt gerendavázas szerkezettel épültek a falak, (387a,b.,39. ábra) melyek közül az északi vonalában épültek ki a Liszt F. u. 9-11. sz. házai, míg a déli fal a mai utca vonalvezetéséhez képest jobban szétnyüt. Az 1720 körüli alaprajzi vázlaton a torony közelében mindkét nyakfalon ajtónyílás látható. Talán a délihez kapcsolhatók azok az agyagba rakott nagy méretű kövek, melyeket a 7. sz. árok nyugati metszetfala mentén tártunk fel. A torony keleti falától kb. 14 m-re, kb. 220 cm széles, középkori, fehér habarcsba rakott, formátlan kövekből rótt falcsonkot, hozzá tartozó járószintet (109,00 m) és facölöpöt tisztítottunk ki a közműárokban. További összefüggéseik, pontosabb koruk nem volt tisztázható. Feltárási eredményeink és a történelmi városalaprajzok segítségével meghatározhatóvá vált a nyakfalak vonalvezetése. A barbakán északi nyakfalának válla a történelmi városalaprajzok és a 12. sz. árok kőalapozása alapján a Liszt F. u. 11. utcai homlokzatának keleti fele környékére tehető. 11. sz. árkunkkal és az 1988-ban végzett feltárás során megtalált útburkolat végződésével határoztuk meg a barbakán déli körívét és falszélességét. A barbakán kb. 410 cm széles alapozását (11. sz. árok) formátlan, viszonylag kisebb méretű kövekből sárga habarcsba rakták. Felmenő falát nem találtuk meg, alapozása gerendavázas szerkezeten nyugodott, ilyen szerkezettel épülhetett a felépítmény is. A 10. sz. szelvényben a feltörő talajvíz miatt nem találtuk meg a barbakán falait. A kaputornyot a 8. és 9. sz. árkainkban és azok összebontásában találtuk meg. Maradéktalanul csupán két külső falsarkát tisztáztuk, ezeken a pontokon megmaradt a torony alapozásának legalsó kváderkő sora, mely nemcsak a sarkokat, de a déli és keleti falsíkot, a nyugati falsík indítását és az északkeleti falsarok hozzávetőleges helyét is meghatározta. (32.; 35.; 39. ábra) Kváderkövek lenyomatából kimutatható a torony felmenő falának déli és keleti falsíkja, és a találkozásuknál levő falsarok. (39. ábra) 34 MRT 1993. 423. 35 Szépművészet 1942. 118-119.; Holl, 1981. 232. 36 Gerő, 1955. 297., 315. 38 Gyöngyössy-Kemy-Sarudi Sebestyén, 1995. 39 Razím, 1986. 255-266., 1995. 43-50.
