Lukács László: 1948–49 jeles napjai a néphagyományban. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 35. (1998)

14 4. ábra: Két nemzetőr, a fegyverhiány miatt eltérő felszereléssel. Fametszet. emelni, de annyira sok volt, hogy nehéz volt neki. Odaértem a kerékpárral, leszálltam, mondtam neki: - Ne erőlködjön, mama, majd segítek! Erre ő azt felelte: - Talán nemzetes aszszony is lehetnék! Erre én azt mondtam: - Ha nemzetes asszony, akkor erőlködjön tovább. Otthagytam, mert egész olyan kihívóan mondta azt a nemzetes asszony szót. A bodmériek valamikor kisnemesek voltak." Csákváron Sáfrán Mihály, az Esterházyak egykori jobbágya Károli Bibliájának üres lapjára ezt jegyezte fel a jobbágyfelszabadításról, a robot eltörléséről: "1848. esztendőben április 15. napján szabadult meg az magyar nemzet az sartz allol. Elmondhatjuk, bizonyára jó az Isten azokhoz, kik őtet hívják segítségül." A nemzetőrség és a honvédsereg szervezése 1848-ban a márciusi forradalmat, a jobbágyfelszabadítás kihirdetését országszerte a nemzetőrség megszervezése követte. Politikus-írónk, Eötvös Károly A nagy év című könyvében részletesen megemlékezett a mezőszentgyörgyi nemzetőrség felállításáról. A mezőszentgyörgyi nemzetőröknek a falu kovácsa, Körösztös Ferenc lábnyi hosszú, hegyes, kétélű, két hüvelyk széles dárdapengét készített, ez pótolta a hiányzó lőfegyvereket. Problémát jelentett a Mezőföld fátlan területén a dárdanyélnek való fa beszerzése. Mezőszentgyörgy határában ekkor csupán egyetlen "kökényfabokor" állt, ezért a bakonyi Szentgálról (Veszprém m.) szerezték be a dárdanyélnek való gyertyánfát (1905, 3-16). Ez természetes volt, hiszen a Mező-