Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Csór, Csősz, Dég VOLT SZŐGYÉN-MARICH-, UTÓBB SOMSICH-KASTÉLY. Jelenleg polgármesteri hivatal, óvoda, lakások. A Fő u. mellett, a faluközpontban elterülő elvadult parkban szabadon álló, eredetileg barokk épület. - Épült a 18. sz. végén mint fsz.-es, középrizalitján manzárdos épület, a Szőgyén-Marich családé. 20. sz. elején Somsich családé, egyemeletesre bővítés, később teljes átépítés. - Téglalap alaprajzú egyemeletes, klasszicizáló középrizalittal, átépített homlokzatokkal. Pilléres kertkapu, mellette négyzet alakú gloriett, 18. sz. vége. (I: VU XLIV. 1898. 445-447.; Szakács 1 lelkész közlése, 1985.) VOLT NEDECZKY-KASTÉLY. (Fő u.) Országút mentén szabadon álló 19. sz. végi neobarokk, 1+10+1 tengelyes épület. MAGTÁR. (Fő u.) (30. fénykép) Országút mellett, épült 1760-ban. Egyemeletes, 4 tengelyes. (I.: Müemlj. 459.) MAGTÁR. (Magyar u. 15.) Fsz.-es, 3 tengelyes lizénás tagolással. Felirata Szekeres János, 1892. RÉGI TEMETŐ. Országút (Fő u.) melletti domboldalon. Sírkövek 1797-ből és a 19. sz. 1. feléből. A Nedeczky család sírboltja, 19. sz. (SJ) CSŐSZ Főútról leágazó patakmenti település. Több utcás szabályos úthálózattal, szalagtelkeken fésűs, előkertes beépítés. - T. : 1192-ben a fehérvári kereszteseké. A török korban és a kuruc időkben elpusztult. Újratelepítése 1770-ig, lakói jórészt kisnemesek. Református iskolája 1758-tól. A II. világháborúban szinte teljesen elpusztult. (1: Degré A.: Csősz. FMTÉ 15. 1981. 251-280.) REF. TEMPLOM. Homlokzathoz kapcsolódó toronnyal, hosszházas. Épült 1786-87-ben. - F.: Úrvacsoraosztó-serleg, 18. sz. Tányér, ón, peremén vésett dátum 1768. jelzése Schleggenwalder Feinzin. Ónkanna, öntött, Joseph Lederer Győr, 18. sz. vége. (I.; Kováts 456-457.; Somogyi - Weinemé 30.) SZŰZ MÁRIA-KÁPOLNA. Épült 1858-ban romantikus stílusban. (I.: SzEJN 191.) (EGA) DÉG Főútról leágazó többutcás falu, központjában háromszögű nagy tér. A településszerkezetben fontos szerepe volt a Festetics uradalom épületeinek. Szalagtelkeken utcavonalas és előkertes elrendezés. - T.: Első okleveles említése 1138, 1324-ben a simontomyai uradalom része. A török időkben valószínűleg elpusztult, a 17. sz. végén újjátelepült. Több nemesi család birtokolta. 1760 körül a Festetics család szerezte meg és birtokolta 1945-ig. 1950-ben Veszprém megyétől Fejér megyéhez csatolták. (1: Záborszky M: Dég. FMTÉ 15. 1983, 281-303.; Fáklya Cs. - Verebics G. szerk.: Dég. Honismereti és helytörténeti tanulmányok. Dég, 1984.) 58
