Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Címszavak

Isztimér, Kajászó, Kálóz

csehsüvegboltozattal, falpillérek körbefutó párkányzattal. A hajó kifestése Kuczka Mihály székesfehérvári mestertől, 1933. - B.: Oltárkép "Jézus megkeresztelése", 19. sz. Szószék, padok és többször restaurált orgona, 19. sz. Kő keresztelőmedence, 19. sz. eleje. Az orgonakarzaton Szt. Vendel és Szt. Flórián olajképe, 19. sz.

(I.: Kuthy 1-5 , SzEJN 173.)

TEMETŐ az iszkaszentgyörgyi úton. Johan Korb síremléke, 1854.

KOSSUTH L. U.

1. Egykori uradalmi épület, fsz.-es, 5 tengelyes, erősen átalakítva, 19. sz. eleje.

35. Lakóház, fsz.-es, homlokzatán stukkódísz, 19. sz. 2. fele.

(PG)

KAJÁSZÓ

Útmenti, szalagtelkes település. - T.: Első említés (Keveaszó) 1271, a másik középkori helység Kajászószentpéter; mindkettő nemesi birtokosoké. A török korban elpusztult, a 18. sz.-tól nemesi birtokosoké. Katolikus lakossága Válhoz tartozott, a reformátusoknak 1763-tól volt templomuk. A 20. sz.-ban a Dreher-nagybirtok része.

(I.: Farkas G. - Somkúti É.: Kajászó. FMTÉ 17. 1987 359-400 )

REF. TEMPLOM. Egyhajós, egyenes záródású teremtér, homlokzathoz csatlakozó órapárkányos, gúlasisakos, részben sávozott homlokzatú toronnyal, ajtószemöldökén évszám 1802. Síkmennyezetes belső, 2 végén öntöttvas oszlopos, kovácsoltvas rácsú karzat, cementpadlójában évszám 1912. Pilléreken, konzolokon nyugvó, falazott, hengeres szószék, 19. sz. eleje. - F.: Kehely, aranyozott ezüst, nódusza 15. sz., talp és kúppá 1716. Talpán felirat Szent Péter Reformata Ecclesia Számára Renováltatott Anno. Tányér, ón, peremén alul Pl monogram és Schlacka-walter Fein ónjegy, 19. sz. eleje. Onkanna, vermischtes Zinn-jegy. Buda, 19. sz. eleje.

(I.: Kováts 422.: Somogyi - Weinemé 32-33.)

TEMETŐ. A templom fölötti dombon. Sírkövek búcsúztató versekkel, 1848, 1868, a ravatalozó mellett kereszt, Domokos József gúla alakú síremléke gyászoló nőalakkal, 1826. - Az Oskoladombon, a régi temető felhagyott részén az 1801-ben elbontott középkori templom és kerítésének nyomai.

(I.: RF 27. 1974. 11.)

VARDOMB. Téglány alakú, 160 m hosszú földvár a középső bronzkorból.

(I.: Nováki 11'., 15., 17.)

(ME)

KÁLÓZ

A Mezőföld közepén, útmenti, többutcás település, szabályos hosszanti és keresztutcákkal, szalagtelkeken fésűs, előkertes beépítéssel. — T.: A 11. sz.-ban már lakott hely. A középkorban a veszprémi püspökségé, majd a székesfehérvári káptalané. A török hódoltság idején elpusztult. 1650-tól birtokos a Zichy család. Mezőváros a 18. század utolsó harmadától.

(I: Kállay I.: Kálóz. FMTÉ 20. 1989. 47-77., Farkas G. szerk.: Honismereti írások Kalózról. Szív., 1989.)

88