Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Pázmánd. Perkáta PÁZMÁND Község a Bágyon-ér mentén. Egyutcás település, fésűs beépítéssel. - T.: Első említés 1484. A török hódoltság alatt a jezsuita rend birtoka, de elpusztult. A 18. sz.-tól újratelepítve. 1775-től a település a Kempelen családé, 1860-tól Lyka Döme birtoka. R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Immaculata. (84. fénykép) Magaslaton, szabadon álló barokk épület. - 1718-19-ben építtette a komáromi jezsuita rend, középkori templom felhasználásával. - Timpanonos záródású főhomlokzat, jobb és baloldalt félköríves fülkében Szt. Péter és Szt. Pál szobraival. Középen félköríves ablak, alatta bejárat. Oldalhomlokzatain 2-2 egyenes záródású ablak. Torony a bal oldalhomlokzat végén, lapos gúlafedéssel, két rézsűs, kőkeretes 13. sz.-i ablakkal, 2-2 15. sz.-i támpillérrel. A hajónál keskenyebb, 3/8 záródó szentély. - 3 szakaszos hajó csehsüvegboltozattal. Szószék, 18. sz. A szentély jobb és bal oldalán Pázmándi Kempelen János 1801 és felesége 1810 vörösmárvány síremléke. - F.: Úrmutató, aranyozott ezüst, 18. sz. SzEM: oltárretabulum tabemákulummal, rajta innsbrucki Segítő Szűz Mária-kép, rokokó, 18. sz. Úrmutató, réz, a komáromi jezsuiták ajándéka 1721-ben, barokk, 18. sz. Olajtartó, réz, neogótikus, 19. sz. 2. fele. (I.: Kuthy; SzEJN 187.; Somogyi - Weinemé 37.; SzEJN 185.; Müemlj. 474.) VOLT JEZSUITA RENDHÁZ, jelenleg iskola. (85. fénykép) Barokk, 18. sz. L alakú egyemeletes épület. Főhomlokzata 2+6+1+2+2 tengelyes. Épült a komáromi jezsuiták számára rendháznak. 1775-től Kempelen Nepomuki János kastélya, 1860-tól Lyka Döméé. Renoválás és belső átalakítás 1960-ban. (I.: Müemlj 474.) IMMACULATA. A r.k. templom előtt, fehér mészkő jón oszlopon, 1735. (I.: Müemlj. 474.) SZENTHÁROMSÁG-SZOBOR. A r.k. plébániateplom É-i oldalán. Fehér mészkő, neogótikus talapzaton, 1834. FESZÜLET. A r.k. plébániatemplom előtt, fehér mészkő, 18. sz. 1. fele. FESZÜLET. A Verebre vezető úton. Fehér mészkő, 18. sz. NEPOMUKI SZT. JÁNOS-SZOBOR. (Vadász u.) Festett fehér mészkő, 19. sz. 1. fele. Eredeti helyéről áthelyezve. (KT) PERKÁTA Patakmenti település, völgy két oldalán párhuzamosan futó két főutcával és mellékutcákkal. Központi része a dombon épült kastélyegyüttes és a templom környéke. Szalagtelkeken fésűs, előkertes beépítés. - T.: Határában a régészeti kutatások 6 Árpád-kori falut határoztak meg. A 13. sz. utolsó harmadától a hantosszéki kun kapitányság szállásterülete. Szűz Máriatemplomát 1417-ben építették. A 17. sz. elején szerbek népesítették be. 1662-1774-ben a győri jezsuitáké, ezután a Dőry családé, akik horvátokat és németeket telepítettek ide. Plébánia 1721-től. Nagy- és Kisperkáta 1927-ben egyesült. (1.: Farkas G : Perkáta. FMTÉ 22. 1991.225-266.; Erdős F. - Hatházi G. szerk.: Perkáta története. Perkáta. 1996 )
