Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Tordas TORDAS Útmenti, többutcás település, a főutcával párhuzamosan folyik a Szt. László-víz. D-i végén kastélyból, gazdasági épületekből, r.k. templomból álló együttes. Szalagtelkeken fésűs, előkertes beépítés. - T.: Első említés 1235. 1702-ben a Sajnovics családé, akik felvidéki evangélikusokkal telepítették be. 1733-ban egy tűzvész után a lakosság elhagyta a Gyúró felé, É-ra fekvő régi Tordast, s a mai helyére települt a falu. 1864-től a Batthyány, majd a Dreher család a birtokos. (I.: Wünscher F.: Tordas. Debrecen - Bp, 1943 ; Lencsés F : Tordas. FMTÉ 22. 1991. 303-349.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Gyümölcsoltó Boldogasszony. A kastélyparkkal összefüggésben, szabadon álló barokk templom. Épült 1755-59-ben Sajnovics II. Mátyás és Padányi Bíró Márton támogatásával. Homlokzati tornyos, egyhajós épület. Barokk falfestés, 18. sz. B.: Oltárkép Angyali üdvözlet, olaj, vászon, 18. sz. letét a kálozi r.k. plébániatemplomból. 18. sz.-i oltárok és szószék. (I.: Müemlj. 497.) EV. TEMPLOM. Utcasorban, szabadon álló épület. A toronyalj felirata szerint épült 1790- ben, renoválva 1893-ban, 1928-ban és 1955-ben. - Egyhajós, valamivel keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, a főhomlokzathoz csatlakozó toronnyal. Órapárkányos, összetett toronysisak. - A hajó síkmennyezetén festett rozetta. - B.: Copf oltár jón oszlopokkal, nyitott oromzattal. Oltárkép, Feltámadás, 1787. 4 ezüst gyertyatartó, 19. sz. Kovácsoltvas rács, 19. sz. Kő keresztelőmedence, valószínűleg 19. sz vége. Copf szószék, hangvetőjén a két kőtáblával, és papi szék, 18. sz. vége. U alaprajzú, 8 oszlopos fakarzat kihasasodó középrésszel, orgona Szalay Károly Székesfehérvár. 1855. A karzaton festett pad, 1856. Harangok Henricus Eberhard, Pest, 1830', Walser István, Buda, 1914. (I.: Kemény - Gyimesy 328., 580.; Műemlj. 497.) VOLT SAJNOVICS-BATTHYÁNY-DREHER-KASTÉLY. (Sajnovics tér 5.) (107. fénykép) Fsz.-es, többszörös bővítésre, átépítésre utaló, bonyolult alaprajzú épület. - Épült a 17. sz. végén - 18. sz.-ban, amikor a Sajnovics és Batthyány családoké. 1875-től a Dreher családé, akik historizáló-romantikus Tudor-stílusban homlokzatait átépíttették. - A homlokzatok kőarchitektúrája többnyire szögletes ablakokból, füles szemöldökpárkányokból, lőréses záródású pillérekből és bástyákból, hegyes oromzatokból áll. Kerti homlokzatán Dreher-címer. Díszterem faburkolattal, kazettás mennyezettel, lovakat ábrázoló olajképei Otto Walter, 1899. A kastély körül kiöregedett PARK, ebben romantikus-historizáló architektúrájú MAGTÁR. (I.: Sisa 111.; Müemlj. 497.) NEPOMUKI SZT. JÁNOS-SZOBOR. (Sajnovics J. u. 6.) Barokk, 1725. (I.: Műemlj. 497.) SZT. ANNA-SZOBOR a gyermek Szűz Máriával. Kő. 18. sz. TEMETŐ. Újabb korban tönkretéve, néhány sírkő 1816-tól kezdve. (ME) 148
