Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Martonvásár MARTONVÁSÁR Útkereszteződés mentén kialakult, mezővárosi jellegű település, hozzá csatlakozó, parkban álló kastélyegyüttessel. A vasútvonal kettéosztja. - T.: 1268-ben Forum Martini. A középkorban templomos faluhely az Orbánhegyen. A Martonvásári, majd a Poháros és Kapy családok birtoka, 1424-38-ben királynéi birtok. 1559-ben Szinán bég birtoka, magyar lakossággal. A török hódoltság idején pusztává vált, a 18. sz. elején Sajnovics Mátyásé, 1731-ben a Beniczky családé. 1758-tól bérlője, majd birtokosa a Brunszvik család, 1789-ben mezővárosi jogot kapott. 1893-ban a birtokot József fhg. vette meg, 1897-1945-ben Dreher Antalé. (I.: Homyák M: A Martonvásárral kapcsolatos 1542 előtti oklevelek rövid ismertetése. Kézirat. Martonvásár, 1983. MTA Mezögazd. Kút. Int. Könyvtára; Lencsés F.: Martonvásár. FMTÉ 21. 1990. 43-124.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Szt. Anna. (67. fénykép) A kastély K-i szárnyával egybeépült egyhajós épület, homlokzata fölötti órapárkányos, volutás lantemával kialakított sisakú toronynyal. - Épült 1774-1776-ban Jung József tervei szerint. A szobrokat Anton Taboter bécsi szobrász készítette. - Homlokzata enyhén előreugró középrésszel, íves párkánnyal lezárt, középrészének ablakkötényén építési évszám 1773-1775, fölötte Brunszvik-címer. A homlokzat fülkéiben Szt. István király és Szt. László szobra. - Négyzet alaprajzú csehsüvegboltozatos hajó, keskenyebb, csehsüvegboltozatos szentéllyel, ennek két oldalán oratórium és sekrestye. A szentélyben falkép, Johann Cymbal műve 1776, a boltozaton a megváltás allegóriája prófétákkal, a sekrestyeajtó felett Szt. Erzsébet, az oratórium ajtaja felett Szt. Imre. A hajóban Szt. Margit és Szt. István király. - B.: Főoltár szegmensíves záródással, képe Szt. Anna. A diadalívnél jobbra Nepomuki Szt. János-oltár, balra Jézus keresztelése-oltár. Az oltárképek Felix Ivo Leicher bécsi festő müvei. A főoltár mellett oldalt, posztamensen Szt. Péter és Pál stukkó szobrai. Szószék volutás talapzat és kosár, rajta Páduai Szt. Antal és Assisi Szt. Ferenc prédikációja. A hajó végében, a keresztelőkút régi helyén volutás, ovális keretben Jézus keresztelése relief. A kő keresztelőkút a diadalívhez áthelyezve. A kihasasodó karzat mellvédjén egykori orgona helye. (I.: Kapossy J. Magyar Művészet VII. 1931. 26.; SzEJN 228-229.; Műemlj. 468.) NEPOMUKI SZT. JÁNOS-SZOBOR. A templom előtt, talapzatán Bmnszvik-címerrel. 18. sz. (I.: Műemlj 469.) VOLT BRUNSZVIK-DREHER-KASTÉLY. (30. ábra, 67-69. fénykép) 1949-től MTA Mezőgazdazdasági Kutatóintézet. Korábbi urasági ház felhasználásával építette Tallnerr Ferenc kamarai építész 1784-85-ben gr. Brunszvik Antal számára. Ekkor fsz.-es, barokk kastély volt. Ludwig van Beethoven 1800 és 1811 között többször meglátogatta a Brunszvik családot kastélyában. 1823 és 1830 között gr. Brunszvik Ferenc emeletet húzatott rá és klasszicista stílusban átalakíttatta; mellette képtárat építtetett. Gr. Brunszvik Géza az 1870-es évek 1. felében teljesen átépíttette gótizáló stílusban. 1893-tól József fhg.-é, 1898-tól Dreher Antal sörgyárosé. Az 1920-as években az épületet enyhén módosították, a képtárat lebontották. Súlyos háborús károk után helyreállítva 1970-ben Budai Aurél tervei szerint. - Egyemeletes, 3+44-3+4+3 tengelyes romantikus-neogótikus stílusú épület, közép- és oldalrizalitokkal, a főhomlokzaton kocsialáhajtó. Váltakozva egyenes záródású és a fontosabb emeleti szinten csúcsíves ablakok. A főpárkányon pártázat és fiatomyok sora. A K-i szárnyhoz az r.k. plébániatemplom, É felől kocsiszín és istállóépület csatlakozik. - Egykori belső tereinek maradványai a neogótikus előtér, lépcsőház és díszterem együttese részben eredeti faburkolattal és kazettás mennyezetekkel. A fsz.-en Beethoven-múzeum. (I.: Balogh A. MV X. 1966. 210-213.; BJudai] A. Magyar Építőművészet 1977/6. 50-55., Sisa 107-108.; Kománk D. ÉÉT XIV. 1982. 311., Homyák M.: Martonvásár - Brunszvik- kastély és Beethoven Emlékmúzeum. TKM 368. Bp , 1990., Műemlj. 469.) 98
