Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Lovasberény, Magyaralmás REF. TEMETŐ. Legkorábbi sírkövei 18. sz. R.K. TEMETŐ. KÁPOLNA, 1786. Ciagler Károly sírköve, 1833. RÉGI R.K. TEMETŐ. Feszület, 1870. Sírkövek a 19. sz.-ból. ZSIDÓ TEMETŐ. (66. fénykép) Nagyszámú sírkő, 18-20. sz. KŐHÍD a Nadapra vezető úton. Egyetlen dongaboltív, párkánnyal, terméskőből. Valószínűleg középkori eredetű. KERESZT a híd mellett, népi jellegű korpusszal, 1845. CZIRAKY-PINCE a Nadapra vezető út menti szőlőhegyen, a teraszos domboldalba építve, 1770-80 k. Nagyméretű, kör alaprajzú, profilos párkányon nyugvó kupolaboltozattal fedett előtér, az innen nyíló járatok beomolva. PRÉSHÁZ a szőlőhegyen. Népi, bejárarata felett fagerendába vésve Kajosi János, 1881. (L: Műemlj. 468.) MIHÁLYVÁR. 230 m hosszú, középső bronzkori földvár. (I.: F. Petres É. - Bandi G. AÉ XCVI. 1969. 170-177.) SZÖSZVÁR (Szűzvár). 110 m hosszú földvár. Nováki bronzkorinak véli, alakja után feltehetően középkori. A 17. sz.-i források falunak említik, a 18. sz.-ban már elpusztult falu. (I : Nováki 10-11 ; MV X. 1966.250-251.) (BI) MAGYARALMÁS Község a Vértes DNY-i lejtőjén a Móri-árok mentén. Egy utcás település, fésűs beépítéssel. - T.: Első említés 1193, 1340-ben a fehérvári Miklós káptalan birtoka. A török hódoltság idején elpusztult. 1696-ban Esterházy Ferenc birtoka és később is örökösei kezén maradt. 1733-ban a lakosság többsége református. Önálló plébánia 1760-tól. (I.: Kállay I.: Magyaralmás. FMTÉ 21. 1990. 7-42.; Polgár P.: Magyaralmás története. Magyaralmás, 1991.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Nagyboldogasszony. Késő barokk, épült 1787-88-ban. - A Fő u. kiszélesedő részén szabadon áll. Homlokzatból kilépő, tört vonalú órapárkánnyal ellátott gúlasisakos torony, hosszház a szentélyzárófalhoz hozzáépített sekrestyével. - Síkmennyezetes hajó és szentély. A torony alatti kosáríves, kőkeretes kapu zárókövén 1787. - B.: Főoltár koporsó alakú sztipesszel, oszlopos, tört lunettás felépítménnyel. Két oldalán Joachim és Anna fa szobra. Oltárkép "Mária mennybevitele", a székesfehérvári bazilikából, 17. sz. Szószék és padok, 18. sz. 2. fele. Karzat korinthoszi fejezetes oszlopokkal. Nepomuki Szt. János és Szt. József, barokk faszobrok. Körmeneti kereszt korpusszal, 18. sz. - F.: Kehely, aranyozott ezüst, a móri kapucinusoktól, 1737. Kehely, aranyozott réz, 19. sz. Úrmutató, aranyozott réz, 19. sz. vége. Rézcsengettyű antikizáló reliefekkel a Károlyi család teljesen elpusztult sárkeresztesi kastélyából, 19. sz. 1. fele. (I Kuthy, Szilárfy Z MV XVII 1973. 114-1 15., SzEJN 175-176 , Műemlj 468.) REF. TEMPLOM. Épült 1790-ben. Renoválva 1971-ben. Tégla alakú tér, homlokzat elé lépő, órapárkányos, karcsú gúlasisakos toronnyal, sík mennyezettel. - B.: Úrasztala, 1890. Mózesszék a pápai múzeumban. (EGA) 97
