Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Iszkaszentgyörgy, Iszíimér bővítést végeztetett Bajzáth György, legkorábban az 1820-as években. Park felőli homlokzat nyílásai új kőkeretet kaptak 1840 k. Langmasy(?) Mihály építőmester tervei szerint. 1840 k. az udvari homlokzatot kétfelől dór oszlopsoros, fsz.-es toldalékkal bővítették, a K-i melléképületek külső homlokzatához 2 oszlopos portikuszt emeltek. Pappenheim Szigfrid a kastélyt 1904-9-ban jelentősen kibővíttette NY-i irányban, Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervei alapján, neobarokk stílusban. A klasszicista oszlopsor helyére egyemeletes szárny, végére keresztszámy és erre merőleges istállószámy került. Szobrászati dísz Vögerl, Jablonszky János és a müncheni Adolf Hildebrandt. - Egyemeletes, elnyújtott főépülethez merőlegesen mellékszámyak kapcsolódnak. Udvari homlokzat 4+3+4 tengelyes barokk szárny és 3+3+2 tengelyes neobarokk szárny, előbbin kocsialáhajtós klasszicizáló középrizalit, utóbbin 4 dór oszlopon emeleti erkély. Balra 8 dór oszlopos fsz.-es klasszicista szárny. K-i merőleges oldalszárnyon 2 szakaszos, csehsüvegboltozatos kapualj. NY-i merőleges neobarokk folyosószámyon kapu, felette pajzson két lófejszobor, a párkányon kővázák. Folyosószárny É-i végén kerek pavilon, innen merőlegesen neobarokk, fsz.-es manzárdos volt istállószámy. Park felőli oldalon 3+3+3 tengelyes barokk főépülethez kétfelől 2 tengelyes, 2 szintet átfogó félköríves nyílású klasszicista bővítmény, bal felől a neobarokk szárny vége kör alakú pavilonnal. - A barokk épület fsz.-jén élkereszt boltozatos és fiókos dongaboltozatos helyiségek, kétkarú főlépcsőház rokokó kőmellvéddel. - A neobarokk szárnyból egy római szobormásolat (valószínűleg Adolf Hildebrandt) a bodajki kastélyban, néhány, egykor itt őrzött festmény és régészeti lelet a SzIKM-ban. (I.: Lővei P. Pavilon 1988. 46-53 ; Műemlj. 466.) KASTÉLYPARK. Az épület mögött tájképi park, növénykülönlegességekkel. Az 1900-as évek elején, Schusstig főkertész idejében DK felé teraszos, francia stílusú park készült, mely bár nagyrészt elpusztult, körvonalai kivehetők; felül két négyszögletes, alul egy kerek medence nyoma. Középen két nagy kőuma, lejjebb íves kelti építmény. A park KAPUJA 4 pilléres, urnákkal és Pappenheim-címerrel. (I.: Mészöly 85 ; J. Szikra É. MSz 1991/2. 21-23.) DÓZSA GY. U. 14. Nádfedeles, fatomácos ház. KOSSUTH L. TÉR 1, 4. Lakóházak, 19. sz. 22. Nádfedeles, fatomácos ház. RÉGI URADALMI KÖZPONT (Rákóczi F. u. 1.) Részben átépített, fsz.-es épületei, 18-19. sz. RÉGI TEMETŐ. R.k. templom mellett. 19. sz.-i klasszicista és romantikus sírkövek. Pappenheim Szigfrid klasszicizáló SÍRKÁPOLNÁja, 20. sz. eleje. FESZÜLET. Székesfehérvári út mentén, 1938. MAJORSÁG. Kincsesbányai út mentén fallal körülvett gazdasági épületek, 18-19. sz. (SJ) ISZTIMÉR A Bakony DK-i szélén, irtásterületeken keletkezett település, ÉNY-i végén szétágazó egyutcás, szalagtelkeken fésűs beépítéssel. - T.: Első említés 1193. Először a csókakői várbirtok része, majd a Rozgonyiak és az Újlakiak tulajdona. A 16. sz. elején Móré, 1541-ben Podmaniczky-birtok, majd I. Ferdinánd Székesfehérvárnak adományozta. Később elpusztásodott, 86
