Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Hantos, Igar, lszkaszentgyörgy szobor, 18. sz. Szűz Mária mellékoltár, olaj, 18-19. sz. fordulója. Madonna-szobor, 18. sz. - F.: Úrmutató, aranyozott ezüst, 1730. Szt. Kereszt ereklyetartó, ezüst, 18. sz. Kehely, aranyozott ezüst, 18. sz. (I.: SzEJN 196.) FESZÜLET (57. fénykép) a Sárosdra vezető úton. Fehér mészkő, 1851. (KT) IGAR Fejér megye D-i szélén, a Bozót-patak mentén elterülő, egyutcás település egy kisebb mellékutcával. Szalagtelkeken fésűs beépítésű. - T.: A kora középkorban a település besenyők szállása. A 14-16. sz.-ban Simontomya tartozéka. A 13-16. sz.-i falu (Faluhelyi-dűlő) templomának romjai a 19. sz.-ban még látszottak. A török időkben, a 15 éves háború idején elpusztult, utóbb sváb parasztok telepedtek le. Birtokosai 1699-tól a Toldi család, majd a Meszlényi család, 1750-tól a Majláth és a Hrabovszky család, 1770 k. a Vörös család, 1856- tól Rudnyánszky és Semsey család. Külterületén, Vámpusztán bronzkori földvár (Galástya). (I.: F. Petres É. - Bándi G - Kovács T.: Igar - Vámpuszta - Galástya. RF 27. 1974. 9.; Fülöp Gy. AR 16. 1978. 293-298.1-11. tábla; Farkas G.: Igar (Dád, Vám). FMTÉ 17. 1987. 173-246. ; ) REF. TEMPLOM. A főút (országút) mentén szabadon álló klasszicista épület. Épült 1832- ben, renoválva 1973-74-ben. Egyhajós, téglány alaprajzú, homlokzati tornyos templom. Főhomlokzatán egyenes záródású kapu, fölötte lunetta, egyenes vonalú oromzáró falain 1-1 kőváza. Tornya órapárkányos, összetett sisakú. Az oldalhomlokzatokon 3-3 lunetta. - Egyhajós belső tere 3 szakaszos, csehsüvegboltozatos, hevederes-párkányfejezetes architektúrával. A hajó két végén 1-1 falazott karzat. A torony alatt bejárati csarnok, a bejárat felölin orgona neoreneszánsz orgonaházzal. Fa szószék és padok, 19. sz. közepe. (I.: Kováts 457.; Műemtj. 465.) I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ. A templom előtt, csonka obeliszk, 1923. SZABADSÁG U. 9. (58. fénykép) Nyeregtetős lakóház, oszlopos tornáccal, 19. sz. (SJ) ISZKASZENTGYÖRGY Főútról leágazó többutcás település, részben szabálytalan utcákkal és közökkel, központjában szabálytalan térrel. - A középkorban három falu különböző birtokosokkal, Szentgyörgy (első említés 1352), Atya (első említés 1339) és Iszka (első említés 1193). A 12-15. sz.-ban a keresztes vitézeké. Birtokosai a 17-18. sz.-ban az Amadé család, 1800-tól a Bajzáth család, 1871-től a Pappenheim család. R.k. plébánia 1732-től. Határából, az egykori Duzzogó-fürdő romjaiból római kőemlékek részben a SzIKM lapidáriumába kerültek. (I.; Németh Gy.: lszkaszentgyörgy története a legrégibb időktől a felszabadulásig. lszkaszentgyörgy, 1976.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Szentháromság. A falut szegélyező egyik dombon szabadon álló klasszicista épület. - 1728-31 között épült templom helyén építtette Bajzáth György 1825-től, 1845-ben már állt, a szentély 1859-60-ban készült el. Renoválva 1941-43-ban. - Egyhajós, kereszthajós, félköríves apszisú, homlokzati tornyos templom. A szentély két oldalán sekrestye ill. oratórium. Főhomlokzaton egyenes záródású ajtó és lunetta ablak, 2 pár jón fejezetes lizéna, homlokzatot lezáró timpanon. Középen kupola. A jobb oldalhomlokzaton 2 84
