Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Előszó
ELŐSZÓ A jelen könyv a mai Fejér megye településeinek művészeti emlékeit mutatja be a megyeszékhely, Székesfehérvár nélkül - szándékaink szerint azt egy következő kötet fogja tárgyalni. Két kiadványt tekintettünk kiindulási pontnak: Genthon István Magyarország művészeti emlékei c. munkáját, pontosabban annak a Dunántúlt tárgyaló részét, valamint a német és osztrák Dehio-féle köteteket. Igyekeztünk mindkét kiadvány erényeit ötvözni, és a mi igényeink szerint adaptálni. A munka során úgy találtuk, hogy az említett munkák tömörségét és világos szerkezetét megtartva érdemes azokat néhány ponton továbbfejleszteni, és a "kistopográfíákkal" szemben némileg gazdagabb és árnyaltabb bemutatást megengedő, illusztrációkkal jobban felszerelt "középtopográfiát" létrehozni. Úgy véltük, hogy a legrészletesebb feldolgozást nyújtó és a levéltári forrásokat is feltáró „nagytopográfm’-sorozat mellett érdemes és időszerű egy mozgékonyabb, a szakmai érdeklődésre rugalmasabban reagáló műfaj meghonosítására kísérletet tenni. A feldolgozás időhatárát 1970 körül húztuk meg. A megye művészeti emlékeit a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoport (jelenleg Intézet) munkatársai vették fel helyszíni bejárások során az 1980-as évek második felében. Természetesen ők a címszavak szerzői is. Mindössze két, speciális szakismeretet igénylő település — Dunaújváros és Tác-Gorsium - esetében kellett intézeten kívüli szerzőkhöz fordulni. A terepmunka és a megjelentetés nem lett volna lehetséges a székesfehérvári Szent István Király Múzeum szakmai, logisztikai és anyagi támogatása nélkül. A kötet szerkesztését 1988-89-ben Entz Géza Antal, a topográfia munkacsoport vezetője kezdte el, aki 1990-ben kormányzati feladatot vállalt, így a szerkesztési munka átmenetileg megszakadt; azt - a szükséges és lehetséges aktualizálással - 1997-98-ban Sisa József fejezte be. A szerkesztési munkához értékes segítséget nyújtott Farkas Zoltán. Kemy Terézia és Dávid Ferenc. A mutatókat Németh Emese készítette. A művészeti emlékekkel kapcsolatban különféle adatgyűjtést végeztettünk, mely segédanyagok eredményét a címszavakba bedolgoztuk. Adatgyűjtést végzett számunkra Bérei László, Cser István, Erdélyiné Fehér Julianna, Farkas Gábor, Körmendy József, Örsi Károly. A kézirat átnézésében Csutor Éva és Szilárdfy Zoltán is részt vett. A kötetben a helységek a ma érvényben lévő közigazgatási beosztás alfabetikus rendjében sorakoznak, ezen belül lehet megtalálni a történeti településneveket. Az eligazodást mutatók könnyítik meg. A települések térképei többnyire a történetileg kialakult állapotot rögzítő, 1880-as években keletkezett kataszteri térképek nyomán készültek. Az objektumokhoz - tömörített formában - irodalmat is adunk. A kötet természetéből fakadóan ez nem lehet teljes, csak a fontos és aktuális publikációkat tartalmazza. Minthogy Genthon munkáját kötetünk előzményének tekintjük, arra külön csak egyes, indokolt esetekben hivatkozunk. Hasonló a helyzet Károly János alapvető megyemonográfiájával is. A települések történeténél idézett publikációk az egyes objektumokra vonatkozó információt is tartalmazhatnak. 7
