Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Csákberény, Csákvár Szentháromság-szoborcsoporttal, a tabemákulumon két kőváza, alatta adoráló angyalok. Főoltárkép Szt. Márton, 1780 k. A sekrestyebejárat felett a megfeszített Krisztust ábrázoló jó színvonalú olajfestmény, 18. sz. 2. fele. Copf szószék, ajtaján Jó Pásztor-domborművel, a hangvetön a törvénytáblát tartó angyal szobra, két angyalfejjel, a tetején vázával. A mellékkápolnában gr. Hoyos Teréz és gr. Lamberg Rudolf neoreneszánsz, aedikulás márvány síremléke, 1880-as évek. Orgona, 19. sz. első fele. Harangok Brunner János Buda, 1783, a másik kettő 1890 és 1924. - F.: Aranyozott ezüst cibórium, áttört kuppakosárral, 18. sz. vége. Aranyozott ezüst Szt. Kereszt-ereklyetartó és úrmutató, 19. sz. 2 miseruha, osztrák eredetű, az egyikben a Lamberg család címerével, 19. sz. (I.: Somogyi - Weinemé 28.; SzEJN 187.) R.K. PLÉBÁNIA. A templom mellett, a régi templom falainak anyagából épült, a 19. sz.-ban átalakítva, tomácos belső udvarral. SZT. DONÁT-KÁPOLNA. Középtomyos, hosszházas épület, redukált neogótikus. Épült 1890 k. REF. TEMPLOM. (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 14/1.) É-D-i tájolású, a lelkészlak mögötti kertben szabadon álló épület. A bejárati kapuzat felirata szerint épült 1786-ban. Homlokzathoz kapcsolódó tornyos épület szegmensívű bejárattal, félköríves záródású ablakokkal. - B.: Karzat és szószék, 18. sz. vége-F.: Ónkanna, 1651,1.B. monogrammal. Ónkanna, elől vésett felirattal Csákberény 1784, fedelén belül Joseph Lederer győri mester jegye, 1773. Kehely, 1868. Ón keresztelő kancsó, 19. sz. (I.. Kováts 456.; Somogyi - Weinemé 28.) TEMETŐ. A falu K-i végén, egyik részén az egykori uradalmi temető maradványaival, benne gr. Lamberg Rudolfné vörösmárvány obeliszkje 7797-ből. Ezenkívül több mészkő obeliszk a 19. sz. 1. feléből. A ref. temetőben néhány 19. sz. eleji sírkő. I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMÚ imádkozó honvéd alakjával, Fülöp Elemér műve. (PG) CSÁKVÁR A Vértes DK-i nyúlványára épült, több utcás, hosszanti és keresztutcákkal, több térrel. Az őslakosság ref. telkes jobbágyok utódai. A gazdálkodók az "Öreg utcán" (Kossuth, Széchenyi), a ref. templom körül laktak. A telepített németek a "Német" (ma Rákóczi) utcában laktak. A r.k. uradalmi zselléreknek is külön utcájuk volt. (12. ábra) - T.: Római település helyén keletkezett, itt tárták fel Pannónia egyik legnagyobb késő római temetőjét. Ev. templom környékét a római településsel azonosítják. Középkori magja is itt keresendő. (Várdomb.) Régészeti emlékek, kőemlékek a Vértes Múzeumban. Első okleveles említése 1228, 1333-ben Szt. Péter plébánia, 1453-ban mezőváros. A török időkben harcok állandó színhelye, többször elpusztult, 1686 után újratelepitették. A 17. sz.-ban száll az Esterházyakra, akiknek gr.-i ága birtokolta 1945-ig. Új plébániája 1727-ben alakult meg. (I.: Krasztina L.: Csákvár története. Csákvár, 1932.; Fitz J.: Floriana. Jelentés a csákvári római település ásatásáról, 1960. AR 2-3. 1961-62. (1963). 153-158 ; Záborszky M.: Csákvár. FMTÉ 15. 1981. 105-174.; Fitz 1997. 156-159.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Szt. Mihály. (24. fénykép) Egyhajós, kétszer keskenyedő, barokk eredetű szentéllyel, kéttomyos, neoreneszánsz felé hajló későklasszicista homlokzattal. Gr. Esterházy Ferenc építtette 1748-ban a reformátusoktól visszavett középkori eredetű templom helyén. 1788-ban gr. Esterházy János a szentély mellett kétoldalt bővíttette. Mai 50
