Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Címszavak

Csabái, Csákberény

CSABDI

Útmenti, szalagtelkes település a Szentlászló-vize jobb partján. - T.: Első említése 1274-ben mint Chopol. A 14. sz.-ban a Bicskeiek birtoka, 1432-től Tata vár tartozéka, így került a Rozgonyiak, Kanizsaiak majd a Batthyányak kezére. A török kortól puszta, a 18. sz.-ban újratelepült. Ref. egyházközsége 1792-ben, az ev. 1880-ban alakult. Községgé 1853-58 között szerveződött. R.k. plébániája csak 1935 óta van. 1944-45-ben erősen elpusztult.

(I : Degré A.: Csabdi. FMTÉ 15. 1983. 67-104.)

REF. TEMPLOM. Egyenes záródású, a homlokzathoz csatlakozó órapárkányos, hagymasisakos torony. Épült 1791-ben.

EV. TEMPLOM. Egyenes záródású teremtemplom, homlokzathoz csatlakozó toronnyal, amely fent nyolcszögbe megy át; gúlasisakkal. Épült 1840 és 1858 között, helyreállítva 1891- ben. Gótizáló, fűrészelt díszü karzatmellvéd és padok.

(1.: Kemény - Gyimesy 579.)

KÚRIA. (Szabadság út 43.) Fsz.-es, nyeregtetős épület, 8 tengelyes; toszkán oszlopos portikusszal, udvari homlokzatán pilléres tornáccal, 19. sz. közepe.

TEMETŐ. Síremlékek 1858-tól kezdve.

TEMPLOMROM. (22. fénykép) A falutól D-re, dombon álló, sánccal körülvett templom maradványai. Az eredetileg egyhajós, félköríves apszissal zárt templomot É-on és D-en mellékhajókkal bővítették, amelyek NY-on toronypár alatt futottak. A DNY-i torony emeletével együtt áll, NY-on résablakkal, K-en a mellékhajóba nyíló árkádívvel. Román kori, feltárva 1969-ben, konzerválva 1973-ban.

(I.: Koppány T. MMV 1973-1974 Bp. 1977. 333., SzEJN 220 ; Műemlj 456.; Panier N. - Kovács E.: Csabdi középkori templomának feltárt romjai és egy korpusz lelet. Tanulmányok Gerö László nyolcvanötödik születésnapjára. Bp., 1994 307-320.)

(ME)

CSÁKBERÉNY

A Vértes alján, völgybe települt, eredetileg szalagtelkes falu. (11. ábra) - T.: Első említés 1237. 1333-1334-ben plébániás hely. A Csák nemzetség birtokából 1430-ban a Rozgonyiakhoz, majd a Kanizsaiakhoz került. 1534-tól Nádasdy-birtok, 1671-ben a kincstár tulajdona, 1691-ben Hochburg-, 1752-ben Lamberg-, 1911-ben Merán-birtok. A község eredetileg a mai falutól NY-ra terült el, régi templomának maradványait az ún. szentegyházi dombon tárták fel. A török uralom alatt elnéptelenedett, 1667-ben telepítették újra. Plébániája 1750-ben alakult meg. Az 1831-ben épült fsz.-es Lamberg-kastély a II. világháború alatt megrongálódott, 1959-ben lebontották.

(I.: Vadász G : Csákberény története. Szív., 1982.)

R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Szt. Márton. (23. fénykép) Faluközpontban, utcasorban álló épület. A mai templomot 1775-76 között építtette gr. Lamberg Ferenc Antal. 1810-ben földrengés rongálta meg, a boltozat egy részét újjá kellett építeni. További renoválások a 19. és

20. sz.-ban. - Keletek, egyhajós, középtomyos barokk templom. Gúlasisakos homlokzati torony, egyenes záródású mellékkápolna. - Háromszakaszos, csehsüvegboltozatos hajó, ugyanilyen lefedésü szentély, dongaboltozatos orgonakarzat. Erőteljes falpillérek, tagolt párkányfejezettel. -B.: Főoltár későbarokk, korinthoszi oszlopokkal kereteit, az oromzaton

48