Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Fejér megye és művészeti emlékeinek története

megbízásából. A korábbi viszontagságok és pusztásodás nyomán kialakult nagybirtokok központjában főnemesek nagyszabású kastélyok egész sorát építették fel. Ezek és a hozzájuk tartozó nagyszabású parkok a korabeli magyar építészet legjavát képviselik, éspedig olyan koncentrációban, mint sehol másutt Magyarországon. Ez Fejér megye legnagyobb művészeti teljesítménye, és legjelentősebb hozzájárulása a magyar építészethez. Ezért olyan fájó pusztulásuk a második világháborúban és az azt követő években, s ez ad különös jelentőséget a helyreállításukra törekvő igyekezetnek. A megye központi helyzetének köszönhetően itt épült fel a 20. század derekán az ország legnagyobb szocialista-realista városa is, melynek művészettörténeti jelentősége - az ellenérzéseket figyelmen kívül hagyva - az időben egyre nő. Fejér megye története a periodikusan bekövetkező pusztulások és az erőteljes újjáéledések láncolata. Ez formálta építészetét, söpörte el jeles emlékeit, és hozott létre egyre újabb, fontos alkotásokat.

(I.: Károly J.: Csókakő vára és várbirtokai. A Fejérvármegyei és Székesfehérvár Városi Történelmi s. Régészeti Egylet Évkönyve 1893. 1-131.; Károly; Marosi A.; Fejér megyei kastélyok. SzSz. II. (1932); Rados; Kováts; Zádor — Rados; Kemény - Gyimesy: Nováki; Zádor 1967; Makkay J.: A kőkor és rézkor Fejér megyében. Szív., 1970.; F. Petres É.: A kelták Fejér megyében. Fejér megye története 1. Szív., 1970-1971; Fitz J : A római kor Fejér megyében. U.O.; Bóna I: A népvándorlás kora Fejér megyében. U.o.; Jenei K.: Iratok Fejér megye török hódoltságkori történetéhez. FMTÉ 6. (1972) 170-210.; Nagy L: Adatok Fejér megye történeti-földrajzi névanyagához. FMTÉ 6. (1972) 227-309.; Zádor 1973; Kelényi; Sisa; Mészöly; Visy Zs.: A római limes Magyarországon. Bp., 1989.; Fitz 1997.)

24