Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Vértesacsa VÉRTESACSA Útmenti, többutcás település, dombos-völgyes területen. A falun keresztülfolyik a Vértesacsai-víz. Szalagtelkeken fésűs, előkertes beépítés. - T. : Első említés 1330, mint a pálos rend birtoka. A török többször feldúlta. 1715-ben részben nemesi falu, részben egyes nemesek birtoka. 1753-ban a pálosok kapták vissza. Németekkel betelepítve 1724-40-ben. A 20. sz. elején a községben birtokos Habsburg József fhg. (I.: KasóK.: Vértesacsa. Vértesacsa, 1991Balázs L.: Vértesacsa. FMTÉ 23. 1994. 153-224.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM. Szt. Kereszt felmagasztalása. (56. ábra, 116-117. fénykép) Utcával párhuzamos, szabadon álló, többször átépített templom. - 1333-ban a falu plébánosáról, 1372-ben Szűz Mária-templomáról van adat. A templomot már a török alatt és után a reformátusok használták. 1765-ben a romos középkori templomot a katolikusok királyi rendeletre megkapták. A régi szentély felhasználásával a jelenlegi templom felépült 1768-80-ban. A plébániát a pálosok adminisztrálták. A II. világháborúban a kiugró tornyos főhomlokzat elpusztult, helyette 1982-ben új. klasszicizáló homlokzat épült. Belső kifestés restaurálva 1965-ben. - Homlokzati tornyos épület, É-i oldalán mellékhajóval, 5/8 záródású, keskenyebb 159 56. Vértesacsa, r.k. plébániatemplom, alaprajz
