Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Vál SZENTHÁROMSÁG-EMLÉK. Neogótikus talapzaton, 1887. (I.: Műemlj. 498.) TORONY. Az r.k. plébániatemplomtól É-ra az István tér és a Templom sor között, magas platón, középkori templom maradványa. - A templom a 12/13. sz. fordulóján egyhajós formában épült, a 15. sz.-ban 3 hajósra kibővítve, ekkor épült a torony. 1552-ben a templom és környéke török palánkvárrá kiépítve. 1693-1714-ben a reformátusok az egykori templom D-i oldalhajóját felújították imaháznak. 1720-ban a katolikusok építették újra a főhajót, utoljára 1791-ben említve. Ásatások 1973-ban és 1986-ban. - Négyzetes alaprajzú, 3 emeletes, sátortetős toronyépítmény, legfelűl óra keretével. Harang 1824, Pest. (I.: Műemlj. 498.; Hatházi G. - Kovács Gy.: A váll gótikus templomtorony. A Szent István Király Múzeum Közleményei, B/45. Szív., 1996.) R.K. PLÉBÁNIA. Építtette Dravecz József plébános, 1752. Egyemeletes, 3 tengelyes, lekontyolt nyeregtetős, barokk épület. E-i végén 2 karú barokk lépcsőház. - F.: Ürményi József portréja, olaj, vászon. Jézus keresztelése-csoport a templom 18. sz.-i keresztkútjáról, Ex voto olaj, vászon, 1863. szept. 27. Jézus megkeresztelése szoborcsoport, feltehetőleg keresztelőmedence fedeléről, festett aranyozott fa, 18. sz. 5 fogadalmi kép, 19. sz. KÁLVÁRIA. A r.k. plébániatemplomtól NY-ra, pillér formájú stációk, 3 fakereszt. REF. TEMPLOM. Neoromán, épült 1929-ben. Homlokzati előcsarnok fölött gúlasisakos torony, mögötte hosszház. Kehely alakú keresztkút, 19. sz. - 19. sz.-i térítője a kecskeméti egyházművészeti gyűjteményben. (I: Kováts 75., 96., 427.) VOLT ÜRMENYI-KASTÉLY. (54. ábra, 112. fénykép) A község belterületén, út mentén álló, késő barokk kastély. - Előzménye 1700 előtti, fsz.-es, jezsuita építmény az É-i és a D-i oldalszárnyban. 1780-90 k. kastéllyá építették át Ürményi József kancelláriai tanácsos részére, főszámy közbeiktatásával és emelet építésével. Középrizalit és udvari toldás 1800 után. Tervezője stíluskritikai alapon a székesfehérvári püspöki palotáéval hozható kapcsolatba. A 19. sz. végétől a Dreher család tulajdona; megszüntették a házikápolnát, új tetőszerkezetet építtettek. A II. világháborúban megsérült, helyreállítva 1960-ban. - U alakú, egytraktusosoldalfolyosós, egyemeletes épület. Főhomlokzata 3+3+3 tengelyes, egyhe kiülésű középrizalittal és tört vonalú tetőzettel. A középrizalitban fuzérdíszes, kosáríves kapu, fölötte konzolokon, indadíszes, kovácsoltvas mellvédrácsú erkély. Az emeleten fogazatos, timpanonos főpárkány. A szélső tengelyeket lizénák keretezik. Az udvari homlokzat 1+3+1 tengelyes, 5 tengelyes oldalszárnyak. 5 csehsüvegboltozatos szakaszból álló kapualj, az egykor benne lévő római sírkövet a SzIKM lapidáriumába szállították. 3 karú lépcsőház. Berendezési tárgyai, képe (Szt. család Raffaello nyomán) az r.k. templomban. (I: Rados 18, 21, 55., C1V. tábla.; Károlyi A. MÉ IV, 1956, 150-157.; Kelényi 128.; Műemlj. 498., Lángi J. és mások: Váli Örményi-kastély szondázó kutatásainak dokumentációja, 1997. Kézirat, Állami Műemlékhelyreállitási és Restaurálási Központ.) VAJDA JÁNOS U. 14. Épült 1800 k., valószínűleg az Ürményiek gazdasági épülete volt, ma iskola. Eredetileg 12 tengelyes tagolással, szegmensíves kapubejáróval. HÍD. A Váli-vízen. Épült a 18. sz.-ban, téglából, 2 kosáríves nyílással, falazott mellvéddel. NEPOMUKI SZT. JÁNOS-SZOBOR. A híd közelében. Öntöttvas, dór fehér mészkő oszlopon, 19. sz. közepe. (I.: Műemlj. 498.) 154
