Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Címszavak

Soponya SOPONYA Mezőföldi, útmenti, többutcás település, főútról leágazó hossz- és keresztutcákkal. Szalagtel­keken fésűs, előkertes beépítés. - T.: Első említése 1192. A török időkben elpusztult, 1720- ban újraépült. 1945-ig birtokos a Zichy család. R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Oltáriszentség. Kertben, szabadon álló, téglány alaprajzú, egyhajós beton-téglaépület keskenyebb szentéllyel, különálló haranglábbal. - Épült 1959-ben a soponya-nagylángi volt Zichy-kastélyban 1959-ig plébániatemplomként is működő kastély­kápolna helyett, melyet a kastély gyermekotthonná alakításakor megszüntettek. - Egyszerű, nyeregtetős épület, oromzatos bejárati homlokzata előtt háromoszlopos nyitott portikusz, efölött terasz. Belsejében egyszerű fakazettás síkmennyezet. - B.: Egy része a régi kastélyká­polnából. Padok 1800 k., vörösmárvány szenteltvíztartó és keresztelőmedence a 18. sz. végé­ről, a diadalív jobb oldalán bádoglapra festett Golgota a 18. sz. végéről, a sekrestyében késő barokk sarokszekrény. Fehér márvány Mária-szobor a nagylángi temető Zichy-kriptaká­­polnájából, 19. sz. közepe. R.K. PLÉBÁNIA. Egykori fogadó. Szabadon álló, téglány alaprajzú, fsz.-es barokk ház, ma­gas nyeregtetővel. Épült 1760 k. 8 tengelyes , sima főhomlokzat barokk párkánnyal. Udvari oldalán árkádíves, csehsüvegboltozatos folyosó, a helyiségek szintén csehsüvegboltozatosak. Az udvari árkád egyik pillérén kőkonzolon, antik portrét utánzó klasszicista mellszobor, való­színűleg a kastélyból. Udvarán 1760 k.-i NEPOMUKI SZT. JÁNOS-SZOBOR összetört darabjai, eredetileg a kastélypark tavának partján állt, a híd mellett. REF. TEMPLOM. Kertben, szabadon álló, hosszanti alaprajzú, egyhajós templom, D-i olda­lán kis bővítménnyel. - Épült 1720-ban, a torony 1793-ban. Átalakítva 1892-ben, ekkor ké­szülhettek a karzatok és a bővítmények. Homlokzati tornya 1945-ben elpusztult. - Egyszerű, architektonikusan alig tagolt külső, a 3/8 záruló belsőt síkmennyezet fedi. Két rövid végén vasoszlopokon álló 19. sz. végi fakarzat, s ezzel egyidős padok, úrasztala és szószék. Befes­tett, valószínűleg vörösmárvány keresztelőmedence, 1800 k. Aranyszállal hímzett úrasztali terítő, 1910. (I. Kováts 461 , Bottyán 45.) Nagyláng T.: Első említése 1372. A török, majd kuruc háborúk idején elnéptelenedett. A 18. sz. folya­mán az itt kiépült Zichy-birtokközpont révén fokozatosan benépesült. 1936-ban egyesült Soponyával. VOLT ZICHY-KASTÉLY. (45-46. ábra) Ma Soponyai Gyermekváros. Parkban, szabadon álló, U alaprajzú, egyemeletes klasszicista kastély barokk maggal, mögötte az eredetileg kö­rülépített udvart lezáró hátsó épület L alaprajzú maradványával. A kastély barokk magját a mostani épület DNY-i sarkán L alakban, fsz.-es formában 1751-57 között építették, s ezt bővítették ki U alaprajzú formában fsz.-es kastéllyá 1772-73-ban, lényegében már a mai alap­rajznak megfelelően. Erre a 19. sz. elején Pollack Mihály terve szerint gr. Zichy János emele­tet építtetett s udvarán lépcsőházi traktust. K-i oldalához oszlopos-boltozatos istállószámyat toldottak, s a homlokzatok új, klasszicista architektúrát kaptak. A főhomlokzat 1945 után levert címeres oromzatának évszáma (1807) valószínűleg a munka befejezését jelezte. Az 1945 után feldúlt és sokáig gazdátlan kastélyt 1952-59 közt gyermekotthonná, illetve iskolává 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom