Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Sárkeszi, Sárosd SÁRKESZI Eredetileg egyutcás, mára az országút mentén újabb utcákkal bővült sárréti település. Szalagtelkeken fésűs, előkertes beépítés. - T.: A 13. sz. közepén a Keszi család birtoka (a település neve innen származik), a 14. sz. közepén királynői birtok Kiskeszi néven, mely nevet a 19. sz. végéig megtarotta. A 18. századtól 1945-ig a Zichy család birtokos. (I.: Fülöp Gy. - Siklósi Gy.: Sárkeszi története 1254-1993. Sárkeszi, 1993.) REF. TEMPLOM. A falu főutcája mentén, utcasorban, kertben álló, klasszicista templom. - Épült 1829-ben. Téglalap alaprajzú, homlokzati tornyos épület. Főhomlokzatán diadalívszem lapos fülke, benne egyenes záródású ajtó. Tornyon gúlasisak. Az oldalhomlokzatokon 2-2 nagy, félköríves falmélyedés, bennük egyenes záródású ablak. - A hajó síkmennyezetes, a bejárat felől kis, csehsüvegboltozatos előcsarnok és fölötte kosáríves nyílású karzat. A hajó másik végében nyitott karzat. Falazott szószék. - B.: Az egyszerű padok a templommal egyidősek. Fehér márvány úrasztal 1910. Vörösmárvány keresztelőkút 1937. 2 harang, Hornyay János, 1844, 1852. - F.: Kenyérosztó tál, ezüst, 1748. 2 kehely, réz, 1800. Ónkanna, 1842. (I.: Kováts 461.) (SJ) SÁROSD Útmenti, többutcás település Mezőföld déli részén. Szalagtelkeken fésűs, előkertes beépítés. - T.: A 13. sz. utolsó harmadától kun szállás, királyi lovászok birtoka. Első említése 1360. A falunak a középkorban temploma volt. A török hódoltság alatt a falu elpusztult. 1700-tól az Esterházy családé. A 18. sz. 2. felében mezőváros. Az 1945-ös harcok során épületeinek nagy része elpusztult. (I.: Farkas G. szerk.: Előadások Sárosd múltjából. SzfV., 1988.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Nepomuki Szt. János. (4L ábra) Szabadon álló klasszicista épület. - Építette 1824-27-ben a Helytartótanács, gr. Esterházy János, gr. Esterházy Pálné és Nedeczky Mihály támogatásával. Bővítve 1930-31-ben Lechner Loránd tervei alapján, Lázár János székesfehérvári építész kivitelezésében. - Homlokzati tornyos, kereszthajós, huszártornyos épület. Főhomlokzatán sávozott középrész és szegély, az előbbi egyenes záródású ajtóval és lunettával. Felül, két oldalán 1-1 kőváza, a tornyon összetett sisak. A kereszthajók és a szentély záródása félköríves. A főhajó 3 szakaszos, dongaboltozatos, pilaszterekkel tagolva. Dongaboltozatos orgonakarzat. - B.: Főoltár koporsó alakú sztipeszszel, 2 adoráló angyallal, képe bécsi munka, Nepomuki Szt. János, olaj, vászon. A szószék hangvetőjén az Apokalipszis harsonáló angyal szobra. Vörösmárvány keresztelőkút. - F.: Szt. Kereszt ereklyetartó, ezüst, 18. sz. közepe. Úrmutató, copf, aranyozott réz, 1790 k. Kehely aranyozott réz, 19. sz. 1. fele. (I.: Kuthy 1-11.; Somogyi - Weinemé 40.; SzEJN 197., Műemlj. 477.) FESZÜLET. R.k. templom előtt, fehér mészkő, 19. sz. 1. fele. VOLT ESTERHÁZY-KASTÉLY. A település központjában szabadon álló, többszörös átépítés és bővítés nyomán keletkezett épület. - A 18. sz.-i L alakú épületet a 19. sz. közepén Weber Antal tervei alapján átépítették. 1880-90 k. újból bővítették. 1920 k. Möller István tervei alapján átalakították. - U alaprajzú, viszonylag nagy kiterjedésű, fsz.-es épület, D-i oldalán egyemeletes toronnyal. Architektúrája száraz historizáló, főleg az 1920-as évek átépítésének jegyeivel. (I.: Kunits 92-95.; Ybl E. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemémyek I. 1957. 418-419.; Sisa 114.; Műemlj. 477.) 128
