Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Mór, Nadap 106. Fsz.-es 1+kapu+l tengelyes, 2 prés, az egyik jelezve G. G. 1900., mérműves díszítéssel, a másik 19. sz. 110, 111. Fsz.-es, kosáríves kapuval, 19. sz. Házszám nélkül. Fsz.-es, 2+kapu+l tengelyes, copf díszítés a homlokzaton. Házszám nélkül. A homlokzaton S. A. 1908. 34, 38. 40, 76. Présházak, 19. sz. Házszám nélkül. Emeletes, klasszicista, elől hátul 4-4 oszloppal, 1840 k. A pincesor végén fehér mészkő KERESZT, jelzetlen. (I.: Pereházy K. MV VIII. 1964. 159-162.; Műemlj. 470., 472.) SZT. SEBESTYÉN-SZOBOR. (Kapucinus tér) Korinthoszi fejezetes oszlopon, készült a pestis elmúlásának emlékére, kronosztikonnal, 1739. (1.: Genthon 202.; Müemlj. 471.) NEPOMUKI SZT. JÁNOS-SZOBOR. (Kapucinus tér) A kapucinus templom előtt. Fehér mészkő, állíttatta Hochburg Domokos özvegye, 1746. Csillag alakú vörösmárvány korlát veszi körül. (I.: Genthon 202.; Kuthy 25.; Műemlj. 470.) SZT. FLÓRIÁN-SZOBOR. (Kapucinus tér) Mészkő, Luzsénszkyné Berényi Erzsébet 1768- ban állított szobra helyére emelte Luzsénszky Károly 1844-ben. (I.: kuthy 25. 49.; Müemlj. 470.) KÁLVÁRIA. (78. fénykép) A temetőben, dombon kőkerítéssel. 3 kereszt korpusszal, Mária és Evangelista Szt. János álló, Mária Magdolna térdelő alakjával. A Historia Domus szerint 1739, javítva 1798. (I.: kuthy 25-49.; Műemlj. 472.) TEMETŐ. Gr. Schaffgotsch Rudolf síremléke cinkből készült, magas talapzaton fekvő oroszlánnal, 1848. Bandi család sírboltja, 1876. Neogótikus vakmérműves toronysisakra emlékeztető temetői emlék felirat nélkül. Vörösmárvány keresztes sírkövek a 19. sz.-tól. ZSIDÓ TEMETŐ a 81-es út mentén. 18-19. sz.-i vörösmárvány sírkövek viszonylag jó állapotban. 1984-ben még használták. (EGA) NADAP A Temető-hegy, a János-, Meleg- és Kövecseshegy által bezárt mélyedésben fekvő település, egyutcás, fésűs beépítéssel. - T.: Első említés 1193. A török hódoltság alatt elpusztult. 1720- tól német lakosokkal telepítették be. 1731 után a település a Cziráky családé. 1946-ban a német nemzetiségű lakosokat kitelepítették. R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Palermói Szt. Rozália. Magaslaton, szabadon álló gótizáló épület. 1903-1904-ben épült Hübner Jenő tervei szerint, barokk templom helyén. - Homlokzat elé lépő nyolcszögletes, gúlasisakos torony, mindkét oldalán toronyfeljáróval. A kapu timpanonban Cziráky-címer. Oldalhomlokzatain támpillérek. Keskenyebb 3/8 záródású szentély. - 3 szakaszos hajó dongaboltozattal, pilaszteres tagolással. Szentélyablakokon üvegfestmény, Szt. István és Szt. László, 20. sz. eleje. - B.: Gótizáló, 20. sz. eleje. Vörösmárvány keresztelőmedence 1800 k., a hagyomány szerint Vörösmarty Mihályt ebben keresztelték. - F.: SzEM: szentségtartó, ezüst, részben sárgaréz, 18. sz. közepe. (I.: Kuthy 4-7 . Somogyi - Weinemé 36.; SzEJN 182.) (KT) 110
