Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Címszavak

Mór annak várnagyai birtokolták. 1430-tól Rozgonyi-, az 1490-es évek végétől Egervári-, 1508-tól Kanizsai-, 1534-től Nádasdy-birtok, 1543-tól török kézen. 1622-ben elpusztult. 1671-ben gr. Nádasdy Ferenctől a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt elkobozták. 1687-ben Zichy István győri parancsnok visszafoglalta a töröktől, ettől kezdve a csókakői váruradalom központja volt. 1691-ben a kincstár Hochburg Jánosnak eladta, aki betelepítette a kapucinu­sokat. 1698-tól rövid megszakítással a 18. sz. közepéig nagyarányú német betelepülés, a 18. sz. 2. harmadától Hochburg-örökösök, vagyis a Trips, Berényi, Lamberg és később a Luzsénszky családok a birtokosai. 1758-tól mezőváros, jelentős bortermeléssel. Tűzvész 1732-ben. 1766-ban. nagyobb földrengés 1763-ban, 1810-1812-ben. 1948-ban 1350 német nemzetiségű lakost telepítettek ki Németországba. 1984-ben várossá nyilvánították. (I.: Mór városképi és műemléki vizsgálata. Bp, 1952., Farkas G.: Mór története. Mór, 1977.; Hadik A.: Mór - Mű­emlékek. TKM 353. Bp., 1989.; Erdei F. - Steffer K. összeáll.: Emlékfiizet a 300 éves Móri Kapucinus rend és a Német nemzetiség tiszteletére - Die Kapuziner in Moór. Mór, 1995.) VOLT KAPUCINUS-TEMPLOM, ma plébániatemplom. Szentháromság. (73. fénykép) A Ka­pucinus tér magasabb, K-i oldalának széles lépcsőzeten megközelíthető magaslatán, rendházzal egybeépítve. A korábbi épület a mai, historizáló formáját 1880-81-ben kapta Aixner székesfe­hérvári építész tervei nyomán. A 18-19. sz.-ban elsősorban a német telepesek használták. Reno­válva 1906-ban és 1933-ban; 1945 után háborús károk helyreállítása. - Homlokzatból félig kilépő gúlasisakos torony; mellette jobbról Szt. Günther remete, balról Assisi Szt. Ferenc (restaurálva 1778-ban) fülkében álló szobrával, a szobrok lábazatán kettős családi címer. Hossz­ház, keskenyebb nyújtott szentély egyenes záródással. - Két szakaszos hajó tükörboltozattal, és dongaboltozattal. A szentély bal oldalán a régi sekrestye, mellette oratórium. fsz.-jén a Luzsénszky, emeletén a Lamberg családok egykori helyével. A mai sekrestye a jobb oldalon, a rendház felől. A hajó alatt kripta, használatban 1807-ig. Az épület hosszában bal felől toldalék terek, a torony felőli részen öntöttvas szerkezetű oldalkarzat és márványozott öntöttvas oszlopo­kon nyugvó orgonakarzat csigalépcsőkkel, Ganz és Társa Budapest. A szentély boltozatán medaillonokban Mária életéből vett jelenetek Hudacsek székesfehérvári festőtől, 1880-as évek. - B.: Oszlopos, oromzatos főoltár a tatai asztalosműhelyből, kétoldalt angyalok szobrával, oltárké­pe Szentháromság a feltámadt Krisztus előtt térdelő Szűz Máriával, a földön Assisi Szt. Ferenc és Evangelista Szt. János alakjával, 1765. Tabemákulum Homorav Béla oltárépítő, Veszprém, 1932. Mellékoltárok 1766. jobbról Páduai Szt. Antal, balról Szt. Család képével. Mindhárom oltárkép Johann Norbert Baumgartner bécsi kapucinus festőtől. A jobb oldali mellékoltár menzá­ján ovális keretben Szt. Félix, a bal oldalon Brindisi Szt. Lőrinc olajképe. 18. sz. 2. fele. Szembe miséző oltár és tartozékai Bardon Alfréd műve, 20. sz.. A hajóban a rendház emeletéről nyíló elegáns barokk intarziás, üvegezett oratórium, alatta barokk oltár, Assisi Szt. Ferenc képével, jelezve Feszty Masa. 1948. Az oltár mellett az 1848-ban meggyilkolt Lamberg Fülöp Ferenc vörösmárvány emléktáblája. A Szt. Mária-kápolnában barokk oltárépítmény által kereteit festett üvegablak. Mária holdsarlón, bécsi munka, 1880. A hajóban konzolokra állítva Assisi Szt. Fe­renc és Avilai Szt. Teréz fa szobra, 18. sz., feltámadt Krisztus fa szobra, 18. sz.. Kálvária, olaj­kép. 18. sz. Keresztelőkút. fedelén "Jézus megkeresztelése" szoborjelenettel, padok és a szentély stallumai 1880. Orgona Rieger Budapest. 1907. Barokk sekrestyeszekrény gazdagon faragott oromzattal, középső ajtaján Kálvária relieffel, tatai asztalosműhely. 1764. - F.: Úrmutató, ara­nyozott ezüst, trébelt. pesti ötvösjegy, jelezve Georgius Goszman 1842. (I Dr. Frey J A kapucinusok Mórott. A kapucinus rend kiadása Bp., 1945, Kuthy; Somogyi - Weinemé 36.; SzEJN 176., Mííemij. 472.) VOLT KAPUCINUS RENDHÁZ. ma r.k. plébánia (Kapucinus tér). (75. fénykép) Temp­lommal egybeépítve, egyemeletes 8 tengelyes. Együtt épült az 1. kapucinus templommal. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom