Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Mezőfalva, Mezökomárom MEZŐFALVA Többutcás, szabályos utcahálózatú település, szalagtelkeken fésűs, néhol utcavonalas beépítés. - T.: A középkorban a kunok egyik szálláshelye. A török hódoltság alatt elpusztult. 1660- 1945-ig a zirci apátság birtoka. 1811-ben a zirci ciszterek Veszprém megyei birtokairól József nádor közreműködésével német jobbágyokat telepítettek, ennek emlékére Hercegfalvára változtatták a község nevét. 1946-ban a német lakosság jelentős részét kitelepítették Németországba. A falu mai nevét 1950-ben kapta. (I.: Erdős F. szerk.: Mezőfalva története. Mezőfalva, 1989.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Magyarok Nagyasszonya. Széles utcában szabadon álló épület. A korábbi templom (1787-87) helyén 1937-38-ban épült Pázmándi István tervei szerint, neobarokk stílusban, vasbeton szerkezettel. - Timpanonos lezárású főhomlokzat oldaltoronnyal. A bejárat felett Magyarország Nagyasszonya szobra, készítette Rajki András. A hajónál keskenyebb. egyenes záródású szentély. Sátortető. Négyszakaszos hajó, szegmensíves keresztmetszetű, fiókos dongaboltozattal. - B.: Főoltárkép "Magyarok Nagyasszonya", Takács István, 1938. A korábbi templom berendezéséből "Mária és Erzsébet találkozása" oltárkép, Szent Vendel és Szent Flórián mellékoltárkép, 19. sz. Sekrestyében Szűzanya-szobor, ezüst, 1740 k. (I. Aggházy M.: A zirci apátság templomépítkezései. Veszprém, 1937. 11, 31., 33-34., 89-91., 101-102., 113.; Kuthy 1-2 ; SzEJN 200-201.) R.K. PLÉBÁNIA. (József nádor u. 14.) Utcasorban álló, fsz.-es épület, 18. sz. Utcára néző homlokzata 3 tengelyes. Kontyolt nyeregtető. Kálvária kép az előző templom felszereléséből, olaj, 19. sz. KÁPOLNA. (Piac tér) Szabadon álló épület. A hajó szélességével megegyező félköríves szentély, 19. sz. FESZÜLET. (Fő tér) Fehér mészkő, 19. sz. 2. fele. I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ, katonák bronzszobrával. TEMETŐ. Több, 19. sz. közepéről származó vörösmárvány síremlék. TEMETŐ. (Kisvenyim-Alsópuszta) Sváb juhászok egykori temetője, részben növényzettel benőve. Több 18. sz.-i és 19. sz. eleji síremlék. Catharina Wächter sztélé formájú mészkő síremléke, 1797. BOLONDVÁR. A 10-11. sz.-i köznépi temetkezés ellenére, alakja szerint, bronzkori földvár lehet. (KT) MEZÖKOMÁROM A Sió bal partján fekvő több utcás település, széles főutcával (Petőfi S. u.). A főutcával párhuzamos utcák közt szabálytalan, zegzugos mellékutcák, halmazos településrészek. Szalagtelkeken fésűs, a fő utcán részben soros beépítés. - T.: Első említés 1536. 1662-ben mezővárosként említik. 1660-tól ref. prédikátora volt. 1665-től szerepel a simontomyai szandzsák összeírásaiban. R.k. plébánia 1725-től. 17-19. sz.-i templom maradványait tárták fel a Sírhegyen. Főleg gazdasági cselédek és uradalmi alkalmazottak lakták. 1950-ben Veszprém megyétől Fejér megyéhez csatolták. (I Dani L Mezökomárom FMTÉ 22 1991 101-128.) 101
