Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
77 idejében. A földvásárlók törték fel a legelőt. Pék János először a tanyán is a juhászattal foglalkozott, 1944-ig 600-700 db birkát tartottak. Egy kis rozsot, kukoricát vetettek. A ház előtt volt konyhakert, a ház mögötti rész kukoricaföld lett később. Két szamarukat fogatolták is, takarmányt szállítottak velük. Két tehenüket is fogatolták. 1949-ben 30 kh földet leadtak a termelőszövetkezetnek, hogy kulákként ne zaklassák őket. Utóbb már csak 60-70 birkát, viszont 8 tehenet tartottak. Idős Pongor József Paksról került ide, de Debrecen környékéről származott. Összesen mintegy 100 kh föld tulajdonosa volt. Pakson Csámpa-pusztán és a Duna-szigeten is rendelkezett földdel. Győrimajorban kb. 80 kh földet vett tanyával együtt, olyanoktól akik visszaköltöztek az Alföldre. Három tanyája és tanya nélküli parcellája is volt itt. Bognámé tanítónő volt Villányban, a férje pénzügyőr. Tanyai földjüket feles bérletbe adták, majd dohányosok bérelték, az 1940-es évek elején M. Nagy Mihály és Pór Ferenc. Péterfai József, Wenckheim grófné korábbi föerdésze is vett egy 14 kh-as parcellát magának, ugyanennyit apósának, Böröcz József jágemek. Péterfai József tanyát is épített a földjére. Tanyájában az 1940-es évek második felében Schiefer József kitelepítés elől menekülő németkéri sváb feles bérlő lakott. A 28 kh földet két tinóval, majd lovakkal művelte. Később Németkéren épített magának házat, vett és örökölt is földet. Koppányi Béla budapesti kalaposmester is vett 1944-ben egy tanyát Tóth Balázstól, aki visszaköltözött Dombiratosra. Az ugyancsak Dombiratosra hazatelepülő Czudar János és Lippai Pál tanyáját dr. Lengyel budapesti ügyvéd és Simányi nevű budapesti lakos vette meg. Kaszás Antal tanyáját az 1950-es években Molnár József budapesti nyugdíjas villamoskalauz vásárolta meg. Berehovai András felsorolta a Kistápéról Németkérre vezető földút két oldalára épült tanyák tulajdonosait. A jobb oldalon: Péterfai József (Tapolca környékéről, korábban uradalmi főerdész), Bojtos János (Budapestről), Hángel zsidó (Budapestről), id. Puskás Mihály (Dombiratosról), Pongor József (Paksról jött, de Debrecen környékéről származott), Jankovich Ferenc (Paksról), Czudar János (Dombiratosról). A bal oldalon: a németkéri úthoz közel id. Pék János (Tengelicről származik, de Tamásiból jött ide), Dudok István (Tápiószentmártonból), Medve János (Dombiratosról), Vindics Gábor (Dombegyháza, Csanád m.), Lukács Imre (Őcsényből illetve Szekszárdról), Galántai (Gründwald) Béla (Bikácsról), Kozma Márton (Ceglédről jött, de Tápiószentmártonból származott), Berehovai István (Nagykátáról), Hajdú István (Tápiószentmártonból), Tóth Balázs (Dombiratosról), Pongrácz János (Pálfáról). A Szélescsapási-dűlőben: id. és ifj. Gödöny István (Tápiószentmártonból), Nagy Illés (Tápiószentmártonból). A Pálfi-dűlőben: Lippai István (Dombiratosról), Kaszás Antal (Dombiratosról), Tóth János (Dombiratosról), Pálfi István (Kunágotáról). Újgyőrimajor: Galántai Béla építtette az 1940-es évek elején, lóistállót, cselédházat. Magyar József (Ceglédről), Fodor József (Dombiratosról), Kiskorényi Pál (Tápiószentmártonból), Kiskorényi András
