Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
69 nos festőművész házát Pentelén. Odaköltöztek a tanyáról az öregek, Martonosi Pálék. A tanyán csak a fiatalok maradtak, Kabók György ék. 53 kh-on gazdálkodtak, búzát, árpát, napraforgót, borsót, sok dohányt (1 kh) termesztettek. Nagy dohányszárító pajta volt a tanyán, ahonnan a dohányt Budapestre szállították. Gyümölcsös, 400 D-öl szőlő, dinnyeföld is tartozott a tanyához. Két lovuk, csikóik, 6 szarvasmarhájuk, borjaik voltak. A Bácskai-tanyákról minden héten más tanyatulajdonos vitte be reggelenként kocsival a tejet Pentelére a tejcsamokba. Az esti fejést pincébe tették, vagy tejfölnek, túrónak felhasználták. Kemencében lángost sütöttek, hozzá 2 literes köcsögben volt a tejföl. Választási malacokat vettek, 50 hízót is hizlaltak. A terményt feletették az állatokkal. Sok baromfi, tyúk, kacsa volt. Földvárra jártak a vásárra. Tejfölt, túrót, baromfit vittek Földvárra a piacra. A gyerekek innen jártak iskolába, gyalog Pentelére. Én kisiskolás koromban benn voltam a nagyszüleimnél a faluban. Nyolc-tíz rokon gyereket megszánkóztattak télen, szombaton, vasárnap, bundákba, pokrócokba betakarták, és mentek át a Dunán Szalkszentmártonba. Még színdarabot is játszottak, Bogdán Mihályné tanította be a darabot. A Bogdánék dohánypajtájában volt a bemutató. A többi tanyáról, de még a faluból is jöttek megnézni, 50 fillér volt a belépőjegy. Futtballcsapat is volt, lányok is fociztak, a tanyasiaknak is volt focicsapata. Hárman voltunk testvérek, két fiú egy lány. Villany nem volt, petróleumlámpával világítottunk. Fejhallgatós rádiónk volt. Pentelére jártunk boltba. A földet a család művelte meg. Voltak kisbéresek, egy vagy kettő, 15-16 évesek. Volt részes arató is. Penteléről jött a cséplőgép, lovakkal húzták. A szenet a tanyasiaknak kellett megvenni hozzá. Csépelő csapat is jött, szakácsnőjük is volt. A csikókat Pentelén a vásáron adták el, a borjúkat is. A hízott disznókat felvásárlóknak, pentelei henteseknek adták el. Borsó, spenót ment hajóval Pestre, a Nagyvásártelepre. A pentelei hajóállomáson rakták be, édesapám Bogdán Mihálylyal együtt vitte Pestre. Az árát egy alkalommal elmulatták a Mátyás-pincében. Batyubálokat rendeztünk a farsangban citera muzsikára. Legtöbbször a mi tanyánk hátsó szobájában volt, kipakoltuk a bútorokat, és táncoltunk. Mindenki hozta a batyujában a kolbászt, sonkát, bort. A faluból jött egy citerabanda, négytagú, meghívták, megfizették. Hatvanan-hetvenen is részt vettek a batyubálon. Felöltöztek maskarába, menyasszonynak, vőlegénynek. A nagy disznótorokra meghívták a szomszédokat is. A város építésekor több részletben kisajátították a tanyánk földterületének nagyobbik részét. Csekélységet fizettek érte. A téeszbe már csak 12 kh-dal léptem be. A pentelei tanyák területét vasút, út, lakások építéséhez, a városvédő erdősáv telepítéséhez vették igénybe." Tanyás területre épült tehát Sztálinváros, a vasmű is. Az itteni tanyák kisajátítása után a város építésekor az Alföldről jött kordés kubikosok laktak a lebontásra ítélt épületekben. Lovaikat is a tanyai istállókban tartották. A nehezen megszerzett földtulajdonukról elüldözött penteleieket négyszögölenként 45 filléres "megváltási" összeggel "kárpótolták" (Bóna 1991, 30).
