Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
64 együtt Bácskában, a Baja melletti Vaskúton gazdálkodott. Hároméves boszniai katonáskodás után Budapestre került a rendőrséghez. Először posztos, majd polgári ruhás rendőr volt. Tisza Istvánt és a bécsi delegációkat is kísérgette. Az első világháború után a Budapesti Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályára került detektívnek. A Lederer-ügy idején a csepeli, majd az V. kerületi kapitányság bűnügyi osztályán dolgozott, végül az újpesti kapitányság bűnügyi csoportvezetője, detektívfelügyelője lett. 1925-ben B-listára került, majd nyugdíjazták, mivel állítólag kapcsolatai voltak a munkásmozgalommal. Ugyanekkor bocsátották el 20 éves fiát is, aki az Egyesült Izzóban műszerészként dolgozott. Fia még az elbocsátás évében tüdőgyulladásban meghalt. 1927-ben eladták újpesti családi házukat, és Rácalmáson vettek tanyát. Az Úsztató-dülő területe, ahol a tanya állt, a múlt század végén, századunk elején még uradalmi terület volt, a Babonics-birtokhoz tartozott (Gazdacímtár 1897, 74-75). Babonics Mihály gazdasági ellenőr tulajdonában Rácalmás és Dunapentele határában 112 kh föld volt, amit 1907-ben parcelláztak fel. A parcellázáskor Juhász Ferenc, Dunapentelén házzal és üzlettel bíró hentes és mészáros 23 000 D-öl földet vett, amire 1907-ben tanyát épített. Juhász az első világháború végéig gazdálkodott a tanyán, ekkor öngyilkos lett. Örököseitől a 10 kh földet és a tanyát Kántor Péter pentelei parasztember vette meg. Kántor nem jól gazdálkodott. Különböző spekulációkba bocsátkozott. Például a tanya udvarán álló régi pajtába ócska kocsikat, gazdasági szerszámokat hordott, majd felgyújtotta, hogy a biztosítótól pénzt kapjon. De így sem ment neki a gazdálkodás, tanyáját 1927-ben áruba bocsátotta. így került a tanya id. Nuszpl Péter és két fia birtokába 16 000 pengőért. Nuszplék újpesti házukért 8000 pengőt kaptak, a vételár másik felét kölcsön formájában törlesztették 23 %-os kamattal. A nyugdíjas rendőr egyik fia, ifj. Nuszpl Péter négy gimnáziumi osztály elvégzése után műbútorasztalosnak tanult, ezt a munkát cserélte fel a tanyai gazdálkodással. 40. ábra: Schneider Ferenc lányaival a rácalmási tanyán, 1955. Gelencsér Ferenc reprodukciója. Abb. 40-, Ferenc Schneider und seine Töchter auf dem Farmgehöft in Rácalmás, 1955.
