Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
61 a Kelenföldi- és a Déli pályaudvar dolgozóival, akik minden nap a paklikocsiban egy rekeszes ládában leküldték a tejeskannákat. Schneiderék kiskocsival vagy kerékpárral 2-4 db 25 literes kannában az állomásra vitték a tejet, ahol a vasutas a tejeskannákba mérte, s a vonattal Budapestre küldte. Ha ezen felül is maradt még tej, akkor azt a tejcsarnok kocsija átvette a tanyán. Baromfit csak a család szükségletére tenyésztettek. A gazdaság munkájában a tulajdonos családján kívül csak egy idős, egyedülálló ember vett részt. Ez a cseléd a tanyán lakott, s elsősorban a szarvasmarhák őrzésére fogadták fel. A gabona felét két részes arató család a többit a négy fiú aratta le. Az 1930-as évek végén fő céljuk a gépesítés volt. 1940-ben egy Hofherr-Schrantz R 30-35- ös traktort és egy EMAG (Első Magyar Gazdasági Gépgyár) cséplőgépet vásároltak. Ezért a fiúk közül hárman elvégezték Székesfehérváron a mezőgazdasági traktor- és egyéb mezőgazdasági gépkezelői tanfolyamot. A háromhetes tanfolyamon, melyet a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara és a székesfehérvári gr. Széchenyi István Ipari Középiskola szervezett a traktoron kívül "ismertették a cséplőgépek és a vetőmagtisztító-gépek kezelését és beállítását is." Bércséplésre is jogosította őket a tanfolyam bizonyítványa, amit a saját gabonájuk elcséplése mellett a tanyákon és a faluban vállaltak. MIA 10 LE-s benzinmotorral hajtották a kukoricamorzsolót, a darálót, a szecskavágót és a fűrészt. Az állatok számára a vizet Kiefer motorosszivattyúval nyomták. Három kocsijuk, hintájuk és szánjuk, 3-4 Hofherr- Schrantz egyesekéjük, kettesekéjük, 10 fogasuk, 4-5 kapáló- és töltőekéjük, egy db 13, és egy db 18 soros vetőgépük volt. Traktorukhoz egy hármaseke és egy nagy tárcsa tartozott. A második világháború kitörésekor már a villany bevezetését, silógödrök építését és bálázógép vásárlását tervezték. Az elektromos áramot 800 méternyi 36. ábra: Schneider Katalin muraközi lovon a tanyán. Gelencsér Ferenc reprodukciója. Abb. 36: Katalin Schneider, Besitzerstochter zu Pferde sitzend.
