Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
55 S7.l'KESFEtlÉR VÁR 1 M KIR. TÉLI GAZDASÁGI ISKOLA ÉS MISZOGAZDASÁGI SZ < KT VNÁCSADÖ ÁLLOMÁS IGAZGATÓSÁG A. meghív ó, ar. 191.1. éii íífplíinlicr ."ö Sn a m. kir. Szent Istváo. Középfokú Gazilajájri Taniotézet tornatermében 10 órai kezdettel tartandó ARANYKALÁSZOS GAZDAAVATÁS •is TERMELÉSI VERSEN YKIÂLLITÀSRA. TJRGYSOROZJT : 1. igazgató üdvözli a miniszteri vizsgabiztost, beszámol a tanév munkájáról. 2. Aranyit ilászof gazdaaratás, jutalmak kiosztása. 3. Tapai György aranykalászos gazda (Porkáta forráspuszta) kitüntetése. 4. Miniszteri vizsgabiztos záróbeszédé. 5. Gazdaköri diszgyülés. 6. Tcrmvnyk’iállitás megtekintése. Kiállítás 26—27-én cgós/. nap nyitva, megtekintés díjtalan. _______ Igazgatóság. Als6éves tanulóknak megjelenése kötelező. Kivételt csak azok képt-zhetnek, akik egy •p alatt eljönni ős hazautazni nem tudnak. Alsóévesekiiek szállásról nem gondoskodunk. 30. ábra: A székesfehérvári téli gazdasági iskola meghívója Tagai György kitüntetéséről tudósít. Abb. 30: Die Einladung der landwirtschaftlichen Winterschule Székesfehérvár informiert über die Auszeichnung von György Tagai. Idős Czinger György 1926 előtt Baracs-Apátszállás Széchenyi-telepen lakott. Itteni házát és 7 kh-as földjét cserélte fel a Perkáta Tóalji-dűlőben vásárolt 20 kh-as parcellával, amit a vételár felének befizetése mellett 17 %-os kamatra kapott hosszú lejáratú kölcsönre vett a banktól. Czinger Györgynek négy gyermeke (3 fia és 1 lánya) volt. Azért vágott bele a tanyavásárlásba, mert arra számított, hogy a felnövekvő fiúkat majd bekapcsolhatja a munkába. A baracsi határban szétszórt, pár kh-as föld nem adta volna meg a négy férfinak az éves munkát. A gazdasági világválság éveit leszámítva egészen a második világháború kitöréséig sikeresen gazdálkodtak. Két lovuk, 3-4 szarvasmarhájuk, 3-4 anyakocájuk volt. Az önellátást és az állattenyésztés takarmányszükségletét fedező növényfajták termesztésén kívül némileg szakosodtak is. Cukorrépával foglalkoztak, amit a szomszédos szabadegyházi szeszgyárnak adtak el. A két idősebb fiú földműves maradt, a legkisebb cipésznek tanult. Magyarország hadbalépése után mindhárom fiút bevonultatták. A legkisebb elesett, a legidősebbb 5 évig hadifogságban volt. Az idős szülők így kénytelenek voltak napszámosokkal megműveltetni a földet. Idős Czinger György 1946-ban meghalt. Ezután György fia gazdálkodott 1951-ig, az első termelőszövetkezet megalakulásáig. Ifjú Czinger György 1950-53 között házat épített a faluban, de még 1955-ig a tanyán lakott. 1959-ben lépett be az ismét megalakított termelőszövetkezetbe, ahonnan elnökhelyettesként ment nyugdíjba. Tanyáján pár évig a szövetkezet juhállományát tartották, a lakóépületben a juhász lakott. A tanya valamennyi épületét az 1960-as években bontotta le a termelőszövetkezet. I
