Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
47 még a század elején került a birtokába, és tőle vette meg az 1920-as években Gál Ferencné (született Breyer Rózsa). A tanya területe 135 kh volt. Tulajdonosaik költekező életmódja miatt, a föld seregélyesi és szolgaegyházi kisgazdáknak eladásra került, így a tanya az 1940-es években végleg meg is szűnt." Gróf Festetics Sándor dégi földbirtokos parcelláztatta fel 1938-39-ben Ecsi- és Latyak-puszta területét, mintegy 1500 kh-at. A felparcellázott terület Mezőszentgyörgy és Dég közé esett. 5-10-20 kh-as parcellák kimérésével a környék (Mezőszentgyörgy, Siómaros, Lajoskomárom, Sárbogárd) parasztsága jutott földhöz. A föld egy részét a vételkor, a többit részletre fizették. Ecsi-puszta régi uradalmi épületeit: a földszintes kastélyt, a magtárt, az istállót és a cselédházat a sárbogárdi Tilinger József vásárolta meg 200 kh földdel együtt. Tilingerék ide költöztek. Latyak-puszta uradalmi épületeit Szőnyi András vette meg 300 kh földdel, amely négy dűlőbe esett. Cselédházak, nagy istállók, górék, pajta, gémeskút tartozott a régi pusztához. Szőnyi András lajoskomáromi parasztember volt, ott is voltak földjei. Kisuraságnak hívták. Tilingerék és Szőnyiék földjeiket cselédekkel műveltették. Szőnyiék 3-4 cselédcsaládot alkalmaztak. A Latyaki-dűlőben Kálmán Ferenc, Gál József, Tilinger Dezső, Pajor Sándor és Dezső József épített tanyát a frissen vásárolt 10-40 kh-as parcellájára. Rajtuk kívül a legtöbb parcellatulajdonosnak csak fészere volt, ahol rossz idő esetén állataival együtt meghúzódhatott. Kálmán Ferenc a 18 km-re lévő Siómarosról járt dolgozni a 10 kh-as latyaki parcellájára. Istállót és kb. 4x4 m-es lakóhelyiséget épített ide, ahol a nagy munkák idején lakott. A mezőszentgyörgyi Gál József 1939-ben egy 10 kh-as parcellát vásárolt a Latyaki-dűlőben. Parcellája az Ecsi úttól az Attilai-dűlőig tartott. Először egy kunyhót építettek rá fából és kukoricaszárból. Kapáláskor, aratáskor a kunyhóban aludtak. Majd kutat ásattak, a lovak számára fészert, disznóólát építettek. Gál Józsefnek hét lánya volt. Közülük a három legnagyobb leány a parcella közepén, legmélyebb részén vetette meg a tanya építéséhez szükséges vályogot 1940-41- ben. Ekkor építették a két szoba, konyhás, tomácos tanyai lakóházat, udvarán alápincézett nyári konyhával, magtárral, kamrával és istállóval. Valamennnyi épület alapját téglából, falait vályogból, tetejüket cserépből készítették. Gál József Mezőszentgyörgyön házzal és tagosítatlan földekkel rendelkezett. A falusi házat a tanya felépülése után eladták. Néhány évig még a tanyáról is munkálták a mezőszentgyörgyi földeket, majd azokat is eladták, mert a tanyától messze estek. Gál Józsefék a 10 kh-as parcellához még 60-70 kh földet béreltek a Hitelszövetkezettől. A megállapodás értelmében 15 évi bérlet után jutányos áron megvásárolhatták volna a bérelt földeket, de közbeszólt a háború. A Gál-tanya gazdálkodásáról adatközlőm, Tóth Károlyné Gál Katalin (szül. 1930) tájékoztatott. Két lovat, 2 ökröt, 10 anyadisznót, 50 juhot, 100 tyúkot, libát, kacsát tartottak. Vetőgépük, ekéjük, ekekapájuk, kocsijuk, szánkójuk volt. Búzát (15 kh), kukoricát (20 kh), árpát, cukorrépát, cirkot, napraforgót, lencsét, szójababot, cukorborsót, babot, sárgarépát, mákot, dinnyét termesztettek. Szőlőt, nagy gyümölcsöst telepítettek. A i
