Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
42 és uradalmi épületek tulajdonosa a XIX. század második felében Farkas Dániel zámolyi református lelkész volt. Farkas Dániel 1839-1875 között teljesített szolgálatot Zámolyon (Biczó 1896, 31-32). A Farkas-tanya földjei és épületei a székesfehérvári határt a zámolyi határtól elválasztó sárkeresztes-máriási út (Taliga út) két oldalán helyezkedtek el. Az első világháború után a Farkas-tanya több új birtokos kezére került. Északi részében a zámolyi határban 235 kh-at Schnetzer Ferenc budapesti lakos vásárolt meg, akitől a birtokot egészen a második világháborúig Königsberg László bérelte (Gazdacímtár 1937, 103). Königsberg bérletén uradalmi gazdálkodást folytatott 5 cseléddel. Szomszédságában az Őrlő úton Nagy Pál 84 kh-as zámolyi nagygazda vásárolt egy 50 kh-as parcellát. Nagy Pál a községtől távoli földjére sárfalú, nád féltetős, délről nyitott fészert épített. A fészert eső elleni menedékül használták, jászolához kötötték, ott etették délben a lovakat. Mivel a fészer a székesfehérvár-tatai úthoz közel feküdt, éjszakára benne húzódtak meg a koldusok, vándorcigányok. A Farkas-tanya déli, Székesfehérvár határába eső része 1924-ben már két tulajdonos, Vincze György székesfehérvár-vízivárosi (205 kh) és Heinrich Károly Farkas-tanyai (118 kh) lakos kezén volt. Vincze György birtokát 1928-ig Heinrich Béla Farkas-tanyai lakos bérelte (Radenich 1924, 92). A bérlet lejárta után mindkét rész új tulajdonos kezére került. A székesfehérvár-tatai országúihoz közelebb eső részt (200 kh) Mészáros István székesfehérvár-alsóvárosi parasztember, a Sárkeresztes felé eső részt (200 kh) Sütő István székesfehérvár-felsővárosi gazda vásárolta meg. Mészáros István és Sütő István örökségként a székesfehérvári határban tagosítatlan földeket is birtokolt. Sütő Istvánnak a Farkas-tanya zámolyi határba eső részében is volt 61 kh földje (F. Szabó 1932, 337). A két új tulajdonos megfelezte a Farkas-tanya régi gazdasági épületeit és a lakóházat is. A Mészáros-tanyán egy hosszú házban 2 szoba közös konyhás cselédlakás, istálló és magtár volt. Az istálló mögött a szérűben csikókarám és a szarvasmarhák nyári állása helyezkedett el. A tulajdonos tyúkólán és kukoricagóréján kívül még a cseléd disznóóla és baromfióla állt a tanyán. A Mészáros-tanya és a Sütő-tanya közötti lakóház egyik felében Mészáros István, a másik felében Sütő István lakott. Mindegyik tulajdonosnak egy szoba-konyha-éléskamrás lakrésze volt. Két részre osztották a lakóházhoz tartozó kertet is, mindkét tulajdonosnak 1000-1000 D-öles kert jutott. A Sütő-tanyán valamivel több épület állt. Cselédházul egy 4 szoba, 2 közös konyhás épület szolgált. Sütő egy nagy istállót építtetett. Sertéshízlalással is foglalkozott, így nagy disznóóla is volt. Természetesen tyúkóla, kukoricagóréja is. A két tanya közötti régi kutat közösen használták, mellette mindkét oldalon a két tulajdonos állatai számára külön itató vályú állt. Mészáros Istvánnak Székesfehérváron a Széchenyi utcában háza volt, ahol szülei laktak, s két fia, Ferenc és István is innen jártak iskolába. Az apán, feleségén és két fián kívül csupán egy nős cselédet alkalmaztak. A férfiak a cseléddel együtt minden munkát (szántás, vetés) közösen végeztek. Egyedül az aratáshoz fogadtak
