Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
34 baromfit: csirkét, libát, kacsát, pulykát és a tojást sárbogárdi kofák, Kertészné, Aradiné vásárolta fel tőlük, akik az állatokat levágva, megtisztítva vitték Budapestre. A libákat kétszer megkopasztották, a tollat sárbogárdi lányos mamáknak adták el. 1960-ban tagosították a tanya körül a földeket. Ekkor csak a ház körül hagytak meg Harangozóéknak 1200 D-ölet. A tanyai földek helyett távol, a Bolondvámál kaptak 23 kh-at. Ez sovány, lejtős föld volt, de Harangozó János egészen haláláig 1980-ig gazdálkodott rajta. Amikor felesége 1966-ban meghalt, akkor húga, Harangozó Anna is a tanyára költözött. Harangozó János halála után gyermekei, ifj. Harangozó János és Harangozó Mária a bolondvári föld felét átadták a Kossuth Termelőszövetkezetnek, a másik felét pedig a tanya melletti földekre cserélték. A tanyához így ma is 6 hektár föld tartozik, amelyen 1980 után is sok takarmányt, baltacimt, lucernát, kukoricát, kevés gabonát termesztettek. Kertjük és rétjük is van. A kenyeret ma is otthon sütik. Mint egyéni gazdák az 1980-as években főleg állattartással foglalkoztak a tanyán. Két lovuk ma is megvan. Évente több mint 10 bikát, 40 sertést meghízlaltak, 5 tehenük, borjaik voltak. Nagy mennyiségű baromfit, csirkét, kövér libát, tojást adtak le. Hetente, kéthetente egyszer mennek be Sárbogárdra lovaskocsival, kerékpárral. Ifjabb Harangozó János 1987-ben meghalt, így a tanyai gazdálkodás gondja a két idős asszony, Harangozó Mária és nagynénje, Harangozó Arma nyakába szakadt. Ketten maradtak a távoli, csak földúton megközelíthető, ma is villany nélküli tanyában. A ma már nem létező, alsókörtvélyesi Fellner-tanya 1914 körül épült, L- alakú, hajtott-tanya volt. Tulajdonosa, Fellner József Hercegfalva környékéről, Máriamajorból költözött ide, ahol korábban két társával együtt egy katonatiszt birtokát bérelték. A bérlet olyan jól sikerült, hogy jövedelméből előbb 15, majd még 21 kh földet vett egy tagban az alsókörtvélyesi határban. Erre építette a tanyát. Fellner József 1933-ban halt meg. Tanyáját fia, Fellner János örökölte. Lánya, Fellner Mária öröksége révén a Fellner-tanya földjeinek egy része a Harangozó-tanyához került. A felsőkörtvélyesi uradalom földjeiből 1912-ben parcellázott a Szabadkai Bank. Az uradalom egykori cselédei 10-20-30 mh-as parcellákat vettek. Mikuska György Szabadkáról érkezett, egy 124 kh-as parcellát vásárolt és a régi puszta felét, 6-7 épülettel. Mikuska György korábban Szabadkán 500 lánc (1 lánc = 200 □ -öl) földet bérelt, szélmalma, a szélmalom mellett háza, cséplőgamitúrája volt. Neki és csantavéri születésű feleségének, Vilof Viktóriának nyolc gyermeke született. Közülük András a szélmalomban maradt, Ferenc pedig már Szabadkán gazdálkodott. Mikuska György a felsőkörtvélyesi földvásárlással a vele együtt ide költöző hat gyermeke jövőjét akarta megalapozni, közülük a legfiatalabb 1906-ban született. A megvásárolt uradalmi épületek közül kettőt lakóháznak, a többit istállónak, gazdasági épületnek rendezte be, volt amit lebontott. A földet a gyermekekkel közösen művelték meg, de dolgoztak náluk napszámosok is. A sárbogárdi piactéren, az embervásáron fogadták fel a napszámosokat. Búzát, kukoricát termeltek, 1922-ben 5 mh szőlőt telepítettek. Öt pár igáslovuk, 15-20 csikójuk, sok hízómarhájuk, sertésük volt. A budapesti vágóhíddal szerződtek, oda adták el a hízó-
