Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
26 Detrich-gazdaság vette meg. Innen a sárkeresztúri tejcsamokba szállították. Két anyadisznajuk szaporulatát 50-60 kg-os súlyban eladták hízónakvalónak. Rendszerint fehérváriak, úrhidaiak vették meg tőlük. 5-7 malacot is befogtak hizlalásra, s henteseknek vagy a székesfehérvári disznópiacon adták el. 60- 80 tyúkot tartottak, a tojást kofák hordták el tőlük. A Németh-tanya szinte teljes egészében családi gazdaság volt. Idős Németh Sándor feleségével, fiával és menyével művelte a földeket. Esetleg kapáláshoz fogadtak napszámost, de ahhoz is ritkán. A Paraszt-Kajtor tanyái közé 1938-ban építették a tanyai iskolát. Gräber Gyula birtokából vettek meg 1 kh-at iskolateleknek. Egy tanterem és egy két szoba-konyhás tanítólakás épült. A kivitelező Csornai József abai kőműves volt. Anyagát a környező puszták és tanyák tulajdonosai társadalmi munkában fuvarozták. A második világháborúig Kovács Rózsa tanítónő I-IV. osztályig tanította itt Külsö-(Gräber)Kajtor, Csihász-Kajtor, Detrich-tanya és Paraszt-Kajtor pusztai, tanyai gyerekeit. A kajtori tanyák lakóinak mindennapi életéről özv. Rapai Istvánná (szül. 1900) sárosdi lakos visszaemlékezését jegyeztem le: "Még járni is alig tudtam, amikor anyámmal, nagybátyámnak, Csuti Istvánnak kajtori tanyájára kerültem. A házuk egészen új volt, vastag nádtető fedte. Ez volt az istállón, a pajtán meg a disznóólon is. A tanyát István bátyám apja, Csuti György vette meg a Fiáth uraságtól. Előzőleg Sárszentmiklóson voltak, de ott eladták mindenüket, hogy ezt a földet 14. ábra: Németh Sándor és felesége, kislányukkal kajtori tanyájuk udvarán 1965-ben. Gelencsér Ferenc reprodukciója. Abb. 14: Sándor Német mit seiner Frau und Tochter auf dem Farmgehöft in Kajtor, 1965.
