Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
19 3. ábra: Tolnai Sándomé kislányával egy 1916-ban készült útlevélképen. Az útlevéllel férjét látogatta meg a boszniai fronton. Gelencsér Ferenc reprodukciója. Abb. 3: Frau Tolnai mit ihrer Tochter, Paßphoto 1916, aus Anlaß eines Besuchs bei ihrem Mann an der Front in Bosnien. 4. ábra: Tolnai Ádám abai tanyásgazda feleségével és kisfiával az első világháború idején. Gelencsér Ferenc reprodukciója. Abb. 4: Ádám Tolnai Farmgehöft-Landwirt in Aba, mit seiner Frau und seinem Sohn in der Zeit des ersten Weltkriegs. épületsorban nyári konyha, kisszoba, kamra, ámyékszék, kanászkonyha, pince, présház, kocsiszín, tyúkól állt. A kanászkonyhába épített katlanon főzték a disznóknak a krumplit. Előtte az ásott kút volt. Vele szemben a hatalmas disznóól (10 anyadisznó, a süldők, 20 hízó számára) és az 5 vagon kukorica tárolására alkalmas góré állt. A disznóól mögött a trágyagödör, a növendékmarhák és a csikók nyári állása, valamint a szérű (kukoricaszár-, széna-, szalmakazlak) következtek. Négy cselédcsalád számára épült cselédház a tanyán. Ebben 2 db szoba-konyhás és 2 db szoba-közöskonyhás cselédlakás volt. A cselédház mellett húzódott a cselédek disznóóla. A tanya és a Dinnyés-Kajtori-csatoma közötti terület rét, azon túl a székesfehérvár-sárbogárdi vasúiig szőlő és szántó volt. Északkelet felé a szántóföld a seregélyesi határig húzódott. A 86 kh saját tulajdonú, 1927-ig Herczeg Bélától bérelt 165 kh majd a Sárközy-testvérektől bérelt 120 kh földön Tolnai Sándor gabonát, kukoricát és takarmányt termelt (Radenich 1924, 64; F. Szabó 1932, 267; Aba község képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyve, 1928. július 5. Fejér Megyei Levéltár). A bérlet kanálisparti részén bolgárkertészetet alakítottak ki, amit egy bolgár felesbe müveit. A kanálisból benzinmotoros szivattyúval öntözött.
