Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Palotaváros építészettörténete
lebontott régi polgári ház helyére már valóságos palotát építtet magának, s a külvárosokban is vásárol kertet, háztelket. Ennek ma is beszélő tanúi a régi belvárosi házak s a velük egykorú külvárosi sárvityillók.” (1939, 9). A török alóli felszabadulás után néhány évtizeddel Bél Mátyás így mutatta be a székesfehérvári Belvárost és Rácvárost: „A város egész területe négy részre van felosztva, a közepén pedig térség, vagyis tágas piac van, alkalmas a polgárok kereskedésének lebonyolítására. Itt van a városház és más előkelőbb házak, melyek szép sorban, mintegy kerítésként veszik körül a négyszögű teret. A Rácvárosban körülbelül 220 házacska van a korábbi 150-nel szemben. Olyan sűrű itt a lakosság, hogy csodálnunk kell, hogyan tud megélni ennyi népesség ilyen szűk helyen. De mivel egy részük kereskedéssel és kézműiparral foglalkozik, vagy napszámból él, más részük viszont szőlőművelést vagy aratást vállal a szomszédos helységekben, vagy vásárokra jár, alig történik meg, hogy egyidóben tartózkodik a városban az egész sokaság.” (1977,106-107). A középkori eredetű Sziget és Rácváros a XVIII. században a lakosság számának folyamatos emelkedése miatt kinőtték határaikat, az egykori erődítések, városfalak, vizesárkok területét is elfoglalták. így a Belváros és egykori külvárosai területileg összenőttek, csupán a XX. század első feléig a Belvárost minden oldalról körülvevő csatornák választották el őket. Ezek és az egykori külvárosokat is ölelő csatornák a XVIII. század végétől századunkig készült térképeken is jól követhetők. Az első részletes térképlapot Székesfehérvárról a II. József császár kori felvételezéskor Munichsmayer császári főhadnagy mérnök készítette 1783-ban. A térképen olvasható szöveg szerint Székesfehérvár három városrészből: a varból (Belváros), a budai előváros-bői (Felsőváros) és a rác elővárosból állt. A rác elővárosnak, azaz a mai Palotavárosnak az alábbi utcái és terei szerepelnek a térképen: Halpiac, Búzapiac (ma együtt alkotják a Piac teret), Kenyér utca (maTolnai utca), Janicsár utca (ma Jancsár utca), Sziget utca, Öreg utca (ma Selyem utca), Horog utca, Korona utca (ma a Horog utcának a Piac térbe torkolló szakasza), Halász utca, Csapó utca. A Palotai utca a felvétel idején csak a Tobak utcáig (a külváros egykori kapujáig) tartott, a Tobak utcán túli szakaszát Csőri útnak jelölik. Világosan látható még a térképen a Szömörce,Tobak, Szúnyog és a Rác utca is. A Rác utca - Szúnyog utca sarkán a Rác templomot is feltüntetik. A rác elővároshoz tartozott a térképezés idején az Égettváros is, amely a mai Széchenyi utca (Tóváros, vagy Alsóváros) területe volt. A térkép a Rác templomon kívül a Palotai úton a Szent József-kápolnát, a Csőri úton a rác temetőt is feltünteti. A következő várostérképet Wüstinger József mérnök készítette a reformkor legelején. Wüstinger Székesfehérvár bel- és külterületének felmérését végezte, minden telket felmért, igen jól sikerült térképet készített. Urbáriumkönyveket is állított össze külön a házakról, kertekről, szérűkről, szántóföldekről és szőlőkről. A belsőségekről szerkesztett Urbáriumkönyv a következő címet viseli: „Szabad Királyi Székes Fejérvár Várossának, Házhelyeinek, Kertjeinek és Szürüjeinek Rajzolatja, Leírása és Kiszámolása. Készült: MDCCCXXVI-dik esztendőben.” (Az Urbáriumkönyvet a Fejér Megyei Levéltár, a térkép egy példányát az István Király Múzeum őrzi.) Wüstinger korában a város már egy negyedik városrésszel, a Vízivárossal bővült, a Rácvárost pedig már Palotai városként tüntette fel, amelyhez az Égett Város is tartozik. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy „most Tó Város”. A Palotavárosról összefoglalóan ezt írta Urbáriumkönyvében: „A’ Palotai Városban... vágynak két Piatzok: a Hal Piatz és Búza Piatz, 15 Utzák és 548 vagy Ház vagy kert helyek.” A Palotai Városban a következő utcákat és tereket sorolta fel: Hal Piatz, Búza Piatz, Égett Város, most Sóstó Utsza, Kenyér Utsza, Jantcsár Utsza, Sziget, Selyem Utsza, Sütő Utsza, Horog Utsza, Korona Utsza, Halász Utsza, Csapó Utsza, Palotai Utsza, Szömörtze Utsza,Tobak Utsza, Rátz Utsza, Szúnyog utsza. Wüstinger korában már a Tóváros kezdett önállósulni. Klökner Péter császári és királyi udvari könyvkereskedő által a múlt század végén kiadott várostérképen a Hosszú sétatértől keletre és a Budai úttól délre elterülő Tó város már önálló városrész. A Palotaváros pedig a XIX. század második felében megnövekedett a Palotai utcának aTobak utcától a Szedreskerti temetőig tartó szakaszával. AWüstinger féle térképen már olyannak látjuk a Rácvárost, amilyen az lebontásáig volt. Tehát a városrész általános képe, a telkek kiosztása, az 122
