Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Palotaváros építészettörténete
ték (1786) a kápolna gazdátlanul maradt. Bezárták, majd 1817-ben lakóépületté alakították. 1826-ban Axentovics János polgár vette meg, akitói a görögkeleti egyházközségre maradt. Bérházzá alakítása során a kápolnához nyugat felé egy szobát építettek hozzá, majd emeletet húztak rá. Egyik helyiségében működött a múlt század végén Lórincze Elek füszerkereskedése. A kápolna az így kialakult bérház szárnyépületének földszinti, keleti helyisége volt: „...miként szemeimmel láttam, a kápolna régi épülete ma is megvan, s egy bérszobául szolgál, ugyanazon falakkal, amelyeket Melczer György leírt.” (Károly 1896-1904, II. 191.). A szoba méretei: 5x5,85 m, falainak vastagsága: 1,10 m, boltozott mennyezetének magassága: 2,85 m volt. A kápolna körül az 1739-40. évi pestis idején temetkeztek utoljára. A középkori Szent Mihály-templom alapfalaira épített Szent Józsefkápolnát magába rejtő, düledező lakóházat 1955-ben bontották el (Fitz 1955, 6.). A Sziget külvárosban volt a Szent Márk evangélista kolostor is, de ennek helyét nem ismerjük. Sajnos a Belváros középkori helyrajzához oly sok adatot szolgáltató XVII. századi metszetek vizsgálata a Palotaváros esetében kevesebb eredménnyel járt. Az egykori badeni nagyhercegség karlsruhei levéltárában őrzött metszetet, amely Székesfehérvárról az 1601- es visszafoglalás alkalmával készült, Juhász Viktor vizsgálta meg (1937,390-391,). Kutatási eredményeinek a Szigetre vonatkozó részét így foglalta össze: „E látképen a mai Szigetben egy egytornyú templom vehető ki, majd egy nagyrészben lebontott kerítés, amely kevés helyen maradt épségben, azután láthatunk egy török templomot, amelyet a mai Simor utcai háztömb helyén sejthetünk, majd futóárok a Palotai kapu felé, azután sánckosarakat, amelyek mögül az ágyulövéseket irányították; látható a török fürdő is a vízfelhajtó kerékkel, majd ismét futóárok a várárkon át - a mai Simor utcában - a városfal, egy rondella szétlőtt falrésszel a Palotai kapu előtt, majd a bejárat a vaskapun át, azaz maga a Palotai kapu... A képen kivehető még egy felégett külváros is, amelynek fekvése a mai Palotaváros helyének felel meg, egy török temető, a mai Rác-temető táján...” Fitz Jenő az ugyanebben a korban keletkezett francia Montreux metszetet elemezte. Vizsgálatának a Palotavárosra vonatkozó részét idézzük: „A Rácvárosról semmi közelebbit nem tudunk, legfeljebb azt, hogy a várostól nyugatra kellett feküdnie ennek is. Lehet, hogy az Ingovány külváros és a Sziget külváros között lévő - francia metszetünkön lakatlannak látszó - szigetecskében jelölhetjük meg a helyét. Ez a mai Rácvároshoz is igen közel esik. A Sziget külvárost északi és déli oldalán, ahol a szomszédos külvárosokkal érintkezett, védte 3-3 rondella, a többinél szokatlanul nagyobb, messze kiugrik a mocsárba. A tőle keletre levő rondella egészen közel helyezkedik el. A hadmérnöki felvétel ennél többet nem árul el. Francia metszetünkön e két rondella között nyúlik a külváros északi kapuja. A palánkfal metszetünkön kis darabon a nyugati oldalon is látható.” (1968, 153.). Kovács Péter La Vergne ugyancsak 1601-ből való metszetével kapcsolatban - amely Székesfehérvárt a Sziget felől ábrázolja - ezt írta: „A rajz bal sarkában 1. számmal jelzett épület valószínűleg a Szent Mihály templom. Közepén a 3. sorszámú, terjedelmes és egy török minaretet hordó ház talán a keresztesek Szent István temploma. Végül a 7. számú Das Türkische Badt megjelölésű az egykori Szent Anna kápolnával, illetve a keresztesek ispotályával lehet azonos.” (1927, 263.). A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában őrzött XVII. század végi német metszet tanulmányozása sem jár sokkal több eredménnyel. Ezen a falakkal körülvett Belvárostól nyugatra két külváros látható: Rácváros (Raitzenstadt) és tőle keletre Sziget (Insel Sigeth genannt). Mindkét külváros csak észak, nyugat és dél felől erődített falakkal, rondellákkal. Kelet felől csupán a vizesárkok, csatornák védik. A várfalak alatt is víz, mocsaras terület van. A Belváros nyugati, Palotai Kapuján keresztül híd vezet a Szigetbe, innen egy nyugati kapun és a csatorna hídján át a Rácvárosba vezet az út. Rácvárosból a nyugati fal két rondellája közötti kapun át Várpalota felé van kijárat. (A metszet jelmagyarázatában felcserélték a Palotai és a Budai kaput.) A metszetről hiányzik a Sziget déli, csíkvári kijárata, aminek ebben az időben léteznie kellett. A metszet Rácvárosban két tornyos épületet, számos földszintes és egyemeletes házat tüntet fel, rajta a beépítés jellege a Szigetben is hasonló, egytornyos épülettel. A beépítés jellegére, az épületek minősé-120
