Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Kereskedők, boltok
helyiséget. A bolthelyiségek jórészt a lakóépületek szerves részét alkották, nem egy esetben lakószobából alakították ki azokat. Gyakran utcasarkon álló lakóépületben nyitottak üzletet, máskor megelégedtek az utcafronti elhelyezkedéssel. A lényeg az volt, hogy a vevő jól megközelíthette, közvetlenül a boltba léphetett be. Az üzletek közül egy-egy városrész életében, ellátásában nagy jelentőséggel bírtak a vegyeskereskedések, szatócsboltok. A vegyeskereskedő, illetve a szatócs üzletköre az 1922. évi XII. te. szerint azonos volt: iparigazolványuk alapján elsőrendű szükségleti tárgyakat képező iparcikkek forgalombahozatalára rendelkeztek jogosultsággal. Emellett egyéb iparcikkekkel is kereskedhettek, ha a városban ilyennel kizárólagosan foglalkozó kereskedés nem létezett. Az elsőrendű közszükségleti cikkek közé az élet fenntartásához feltétlenül szükséges tárgyakat (élelmiszer, ruházat, tüzelőanyag, munkaeszközök) sorolták. Századunkra a vegyeskereskedés és vásárlóköre között igen szoros kapcsolat fejlődött ki, a boltok nélkülözhetetlenné váltak. A fentiek természetesen vonatkoznak a palotavárosi társadalmi viszonyokra is. A városrészben 1911-ben 9,1930-ban 25 fűszeres és szatócs várta vevőit. (Székesfehérvár 1911. évi adófőkönyve, Fejér Megyei Levéltár; Szabó 1932, 86-88). Nem csak a városrész lakosságának a szükségletét elégítették ki, hanem vásároltak náluk a heti piacra a környékről beérkezett falusiak is. A Halász utca és Rác utca sarkán (Rác utca 26. sz. alatt) már a századfordulón szatócsbolt állt, melyet Kreitzinger Béláné vezetett. Halála után leánya, Róza folytatta az árusítást, majd 1938-ban a testvérével, Józseffel közös tulajdonukat képező ingatlant 8000 pengő vételárért eladta Rotter László és felesége, Virág Julianna részére. A viszonylag kis telken álló alacsony épület a szoba-konyha mellett egy szerény üzletet foglalt magába. Rotterék a vegyeskereskedést sikeresen vezették, s rövidesen nem véletlenül említették őket a környék jó nevű üzletének tulajdonosaként. Rotter László (1909-1978) a Veszprém megyei Tésről származott, de fiatalon Fehérvárra került, s Kovács Ferencnél (Lövölde u. 26.) kitanulta a mészáros és hentes mesterséget. 1928-ban szabadult, s 1935-ig a vágóhídon dolgozott. Ezt követően Kalauz Józsefhez (Palotai u. 20.) állt be segédnek. 98 50. ábra. A Rotter család üzletében az 1940-es évek elején. Gelencsér Ferenc reprodukciója
