Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Palotaváros népessége, társadalma az 1828-as összeírás tükrében
Nemzetiségi viszonyok. Miután nem népességösszeírás készült, a nemzetiségi hovatartozás nem tartozott az összeírók kérdései közé.Tehát csak a nevekre hagyatkozhatunk a nemzetiségi viszonyok meghatározásánál, ez pedig tudjuk, nem jó támasz. Sok olyan bizonytalan eredetű név fordul elő, amiből viselőinek eredeti nemzetiségét nem lehet meghatározni. Az őstermelők között mindenféle nevű előfordul, többségükben azonban magyar nevűek. Az iparosok nevének vizsgálatánál 156 magyart, 53 rác-szerb eredetűt, 55 németet és 12 bizonytalan eredetűt írtak össze. A magyar és délszláv nevűek arányszáma különösen a hanyatlóban lévő, háziiparszerű iparágak (tobak, csapó) vagy a hagyományosan helyi igények kielégítésére termelő iparágak (szűrszabó, varga) esetében a legfeltűnőbb. E kevéssé tőkeerős és a megélhetést épphogy biztosító mesterségek tömeges gyakorlása a rác és magyar elemek elszegényedését, süllyedését mutatja. 1. számú táblázat Az összeírtak és az összlétszám Székesfehérváron 1828-ban városrészek az összeírt családfők száma a kikövetkeztetett összlétszám az egy családfőre eső lélekszám Belsőváros 377 3211 8,6 Felsőváros 1299 8300 6,3 Rác- vagy Palotai város 695 6312 9 Égett- vagyTóváros 238 1642 6,8 Víziváros 105 724 6,8 Összesen: 2714 _ _ 2. számú táblázat Palotavárosban összeírt adózó családfők száma: 695 (Az adózók száma: 2083) Ebből jogállás szerint: nemes 26 honoratior 6 polgár 379 zsellér 121 házatlan zsellér 163 Megélhetés szerint: őstermelő 160 iparos 276 kereskedő 5 közszolgálati alkalmazott és szabadfoglalkozású 47 bizonytalan 207 24
