Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Jelesnapi szokások Palotavárosban
temetett királyainkról. A Mesterségek Házát az Alba Regia Építőipari Vállalat állíttatta helyre Zalka István felújítási terve alapján. A Palotavárosi Skanzen megvalósulásával Székesfehérvár a Belvároson kívül egy másik megtekintésre méltó idegenforgalmi területet nyert. Az Európa Tanács műemlékvédelmi bizottsága 1990-ben Európa Nostra Ezüst-díjjal tüntette ki a Palotavárosi Skanzent. Jelesnapi szokások Palotavárosban „ A palotavárosi jelesnapi szokások alatt az itt élő parasztság ünnepi népszokásait, meghatározott napokhoz fűződő hiedelmeit értjük. A szokások, hiedelmek egy része élt a kisiparos - kiskereskedő - kispolgári réteg körében is, de azoknak igazi ismerője, gyakorlója és továbbörökítője a parasztság volt. Téli hiedelem- és szokáskör Katalintól karácsonyig A téli ünnepkör első jelentős napja Katalin (november 25.) A városrészben a legutóbbi időkig mondogatták az általánosan használt időjóslás valamelyik változatát: „Ha Katalin kopog Karácsony locsog.” „Ha Katalin locsog Karácsony kopog.” Rusztikusabb hatást keltenek az alábbi, Erzsébet naphoz (november 19.) is fűződő variánsok: „Ha Kati kopog Böske lötyög.” „Ha Böske lötyög Kati kopog.” „Ha az egyik lötyög A másik kopog.” A kertművelésnek a palotavárosiak életében betöltött meghatározó szerepe miatt egész éven át egy-egy jelesebb naphoz a kertészkedés valamelyik munkamozzanata kapcsolódik. így a zöldség vetése Katalin napkor történt, akkor rakták, hogy kora tavasszal másokat megelőzve piacra vigyék. A város centrumában, a Szent István Teremben az alsó- és palotavárosi parasztság ezen a napon tartotta a Katalin bált, melyre elsősorban az új párok, a farsangban összeházasodottak mentek. November 30-a, András nap, mely egyben a szerelmi jóslás ideje. András apostol és vértanú „égi születésnapján” a lányok 13 gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy cédulát tettek, melyekre előbb férfineveket írtak. Úgy tartották, amelyik gombócot a víz utoljára veti fel, az tartalmazza a lány jövendőbelijének nevét. Mások egy pohárba 13 cédulát dobtak, s abból emeltek ki Luca napjáig egyet-egyet. Amelyik legénynek neve utoljára maradt, arra lehetett férjként számítani. András napjához legközelebb eső vasárnap a karácsonyig tartó ádventi időszak kezdete, az Úr érkezésének, az előkészületnek ideje, melyet vallásos áhítat hatott át. A korábbi évszázadok keresztény gyakorlatával szemben a palotavárosiaknál böjttel már nem volt összekötve, ellenben lakodalmat, bált ez időben nem tartottak. Az ádventben végzett tollfosztás viszont lehetőséget adott némi mulatozásra. A munkához a szobából eleve kirakodtak, a fosztást végző lányokhoz legények is jöttek, vagy a gazda családja hívta őket. A munka végzetével a bor és sütemény mellett táncra is sor kerülhetett, felrúgva az egyházi előírást. 147
