Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Népi építészet a Palotavárosban
76. ábra. Sütő utcai részlet. Gelencsér József felvétele, 1981. cseréppel fedett tetőt szebbnek is tartották. A régi házak helyiségeiben még ma is legtöbb helyen pórfödémet találunk. AII. világháború előtt még sok házban ott volt a mestergerenda is. Ezt általában a konyhai szabadkémény lebontásakor a padlásra helyezték át és a gerendákat nagy csavarokkal csavarozták fel hozzá. Ilyen megoldást láthattunk a Rác utca 11. számú házban is. A régi házak között még ollóágasos-szelemenes tetőszerkezetű is akadt. A Rác utcában a bontásig még két ilyen ház állt. A legtöbb háznál azonban már a szarufás tetőszerkezetet találtuk meg. A régi konyhai-szobai tüzelőberendezések egykori meglétére csak a néhol meglévő szabadkémények emlékeztettek (Rác u. 15., Rác u. 33., Rác u. 20.). A tulajdonos visszaemlékezése szerint a Rác u. 11. számú ház konyhai szabadkéményéhez az első szoba-konyhából fűthető-cserépkályhája kapcsolódott. Ezt az 1920-as években a szabadkémény lebontásakor bontották el. A Rác u. 55. sz. ház hátsó konyhájában még lefényképezhettük, felmérhettük a nyílt tüzelőpadkát. Palotaváros területén a Rác utca házai közül a legtöbb a bemutatott három háztípus közül az elsőhöz és a másodikhoz tartozik. Legjobban a Rác utca őrizte meg a városrész egykori képét, egészen napjainkig csak igen kis számban találhatók meg benne az újabb építési mód szerinti épületek. A Rác utcában az egyik legtipikusabb szerb földműves ház napjainkig eredeti formájában megmaradt (Rác u. 11.).Tulajdonosai, a Csikósok (azelőtt Szávityok) főként állattartással foglalkoztak. Elsősorban rétjeik voltak a város határában, a földművelést árendált búzaföldeken folytatták. Az 1920-as években kb. 30 hold bérelt földön gazdálkodtak. A Csikós-ház patrónusa Szent György volt, akinek régi képe 1981-ig a ház első szobájában függött. 139